Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-16 / 15. szám
AI A T E S Z A L K A — A tanítók szabadegyesülete és az országos szociáldemokratapárt a múlt vasárnap nép- gyülést tartott Budapesten a népoktatás államosítása érdekében tiltakozás és a tanítók anyagi helyzetének megvitatása céljából. A szociáldemokratapárt gyűlésén felszólalt lapunk jeles munkatársa, Kertész Ignác egri izr. elemi iskolai igazgató-taniló, községünk fia is és többek közt ezeket mondta nagyhatású beszédében: — Az elhangzott beszédek — mondotta — Magyarország kultúrájának szégyenletes helyzetét eléggé megvilágították. Any- nyit elvárhatunk az ország tanítóságától. A hogy megmondják a véleményüket, azt, mitől várjuk ennek a beteges állapotnak a mtggyógyitását, kultuszminiszter Szászrégenben mondott beszédében a gondolatszabadságról azt mondotta, hogy azt tartja az igazi gondolatszabadságnak, amikor az ember,nemcsak hogy végig tud gondolni valamit, hanem bátorsága is van ahhoz, hogy levonja a gondolatmenetből a következtetést. Ezt mi elfogadjuk, de nem úgy hajtjuk végre, ahogy a kultusz- miniszter gondolja. — Mi, akik innen igazán kedves emlékekkel megyünk szét, ezt az emléket nemcsak a szivünkbe zárjuk, hanem az ajkunkon, a nyelvünkön hordjuk és mindenütt, ahol csak alkalom kínálkozik, mindenkor hangosan hirdetjük. Nagyon természetes hogy mikor igy gondolkozunk, a határozati javaslatokhoz hozzájárulunk. Sőt az utolsóhoz pótlásul meg azt ajánlom, hogy : hogy- pedig a nyilvános gyűlés határozatait a közvéleménynek mentői szélesebb rétegeibe kivitessük, \ elhatározza a nyilvános népgyülés, hogy az ország összes nagyobb városainak szervezett munkásságát hasonló gyűlések tartására hívja föl. (Viharos taps és éljenzés.) — Nyírbátor uj községházat szándékozván építtetni, a tervezetre nyilvános eszmei tervpályázatot hirdetett. A benyújtott pályatervek felülbírálása céljából a bíráló bizottság március hó 29.-én ült össze. Az I. dij 800 korona, a II. dij 580 korona, a III. dij 300 koronában volt megállapítva. A terv- pályázati hirdetményben a községnek fenn volt tartva az a jog, hogy bármely tervet 200 koro náért megvásárolhasson. A pályázat szép eredményű volt. Beérkezett összesen 28 drb. pályaterv, s melyekben a szerzők nagyrésze megoldást talált azon különös kívánság teljesítésére, hogy a járásbíróság helyiségei a községházában, de lehetőleg elkülönítve a község helyiségeitől, elhelyezést nyerjenek. A beérkezett 28 pályamunka közül I. dijat nyert Papp és Szabolcs budapesti müépitószcég. A bíráló bizottság megvételre e tervet ajánlotta. — Egyházi hírek. A nagykárolyi ref. egyházmegye f. évi április hó 19.-én délelőtt 9 órakor Nagykárolyban a ref. iskola tanácstermében közgyűlés tart. E közgyűlés folyamán fog tárgyaltatni a halászi és nagydobosi lelkész-választások ellen beadott felebbezés is. A szarnosszegi egyházközség lelkészt állásra, mely Szabó Gusztáv ref. lelkész halálával megüresedett és amely egyike a vármegyében a legnagyobb jövedelmű lelkészt állásoknak — többen óhajtanak pályázni nemcsak vármegyénk területéről, hanem a debreceni ref. lelkészi karból is.A szarnosszegi egyházközség tagjainak egy része az elhunyt veje, Leövey Miklós ref. lelkész megválasztását óhajtja, akit párthívei a lelkészi állásra választás nélkül egyhangúlag meghívni óhajtanának. A református konvent ülése. A református egyház egyetemes konventi bizottsága április 26. án gróf Degenfeld József iögondnok és Antal Gábor püspök elnöklete alatt a konvent házában ülést tart. Püspökjelölés. A tiszántúli református egyházkerület püspökjelölő g\ ülését április 20-ára tűzték ki. Eddig hat jelöltet-‘.miegetnek. VaAszinü, hogy Balthazár Dezső böszörményi esperes és Dicsőffy József egyházkerületi főjegyző, debreceni lelkész közt fognak tnegoszlani a szavazatok. Bikavásár. A szatmármagyei Gazdasági Egyesület 1911. évi április hó 19.-én Szatmárnémetiben, a városmajorban bikavásárt rendez. Eel- hajthatók: magyar és pirostarka tenyészbikák. Bejelentési határidő: f. évi április hó 19 reggel 8 óra. A bejelentett bikák után éjjeli térdij fejében 2 kor., nappalra 1 kor. fizetendő. Bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Szatmárnémeti, Deáktér 2.) intézendők. A bejelentett tenyészállatok legkésőbb április hó 19.-én reggel 8 óráig a helyszínére vezetendők. A vásár kezdete április 19. d. e, 9 óra. A vásáron a m. kir. gazdasági felügyelő jélen lesz. A tenyészigazolványok a helyszínén azonnal kiállíttatnak, valamint a marha levelek szintén ott lesznek átírva. A vásárolni szándékozó községek megbízottai a hivatalos pecsétet vigyek magukkal. Az állatok megfelelő elhelyezéséről és alomszalniáról a térdij ellenében az egyesület gondoskodik, A takarmányról általában a felhajtó gondoskodjék, kívánatra azonban méltányos áron a rendezőség takarmányt is fog rendelkezésre bocsátani. A vásáron a szomszédos vármegyék gazdasági felügyelői is részt fognak venni. A községek részére szokásos állami kedvezmények e vásáron igénybe vehetők. Részletes felvilágosítással a titkári hivatal szolgál. — - Szatmárvármegye koszorúja. Erőss Lajos, a debreceni népszerű református püspök ravatalára Szatmárvármegye törvényhatósága is küldött egy hatalmas babérkoszorút, hat méteres szallagián e felírással: »Szatmárvármegye közönsége igaz kegyelettel a vele együtt érzett ref, püspökének.« Hogy a koszorú biztosan elérkezzék a temetés napjára, nem adták fel, hanem a megyei hajdú maga vitte el Debrecenbe. A hajdú egy irtózatos nagy skatulyában vitte á koszorút s a vasúti kalauznak nyomban Szemébe is ötlött a hatalmas doboz és ráförmedt a hajdúra, hogy ilyen nagy skatulyát nem szabad a kupéba behozni. Debrecenben aztán a forgalmi tisztviselő hosszas ceremóniák után meg is állapította, hogy Szat- márvármegye a Máv.-nak 6 korona büntetést tartozik fizetni. A hajdú azonban nem tudta leszurkolni a 6 koronát, tehát a koszorút a Máv. el kobozta. Most tehát ott hervad az a debreceni állomás valamelyik kis zugában, várvá a formális négyhét elmúltát, amikor elárverezik a többi ócskaságok és talált tárgvak között. Hiába, nálunk a szabály szabály, még ha gyászkoszoruról van is szó! — Háziipari és Képkiállitás Nyíregyházán. A maga nemében páratlan és magas színvonalú kiállítás nyilt meg szerdán Nyíregyházán a vármegyeház dísztermében, Mlkec Dezső alispán védnöksége alatt. A kiállításon Magyarország 23 vármegyéjének háziiparát mesés szép női zubbonyokat futókat asztalterítőket szőnyegeket stb. láthatunk és vásárolhatunk. Azonkívül a budapesti tMilvészház« alapítványi képei csupa neves művészektől szintén megvásárolhatók. A kiállítás 10-ig szerdáig marad nyitva és naponkint 10 órától 1-ig és 3 órától 7-ig belépő dij nélkül megtekinthetők. LEGÚJABB. Lapzártakor értesülünk, hogy a kaszinó választmányának küldöttsége már felkereste Péchy Lászlót, hogy a kaszinó elnökségéről való lemondásának visz- szavonására felkérje. Péchy azonban esküjére s azon tényre hivatkozva, mely szerint éppen a kaszinótagjai bénították meg az ö a kaszinó érdekébeni szálló-épitési akcióját, hajthatatlan maradt elhatározásában. Egyben megemlítette azt is, hogy ő a Jakab-féle telket alkalmasabbnak találná a kaszinóépületnek (mi bizony nem, mert a Bank telke jobb helyen és szélesebb fronton fekszik) a Bank telkénél. Értesítést vettünk arról is, hogy az Ipar és Kereskedelmi Bank, bár ez iránt megkéretett s talán ily értelmű Ígéretet tettek is nevében, szombati igazgatósági ülésén telkének átbocsátása felöl nem tárgyalt. Mint értesülünk azért, mert már előzőleg mással állott szóba a vételt illetőleg. Most volt alkalma a .főszolgabíró urnák is meggyőződni róla: mi az, ha Szálkán valaki valamit tenni akar. Vért kell ahoz izzadni kérjük szépen, mert Szálkán annyi rossz akarattal és közönynyel találkozik az ember, hogy gravis est quid facéré! BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ ANONYMUS par Jó állás. ista A biztosítási üzletszerzés és szervezésben telyesen jártas, megbízható kültisztvise- lö fix fizetés és napidij mellett állandó alkalmazást nyer az „Adriai,, biztositó társulatnál, Szatmári. — Ajánlatok folyó hó 20.-ig fenti címre nyújtandók be. TÖRMELÉK. Egyik divatban lévő szépirónknak egy disznókereskedö rokona boldog ábrázat- tal állít be a Royalba. A boldogság sugarait az varázsolta arcára, hogy a szépiró kuzen egyik színdarabjával oly nagy sikert aratott, hogy a darab a legfelsőbb körök legmagasabb tetszését is elnyerte. — Báró lesz a fiú! — dicsekszik emberünk a törzsasztalnál ülő ismerősöknek. Es amilyen kegyben van — folytatja tovább dicsekvését — még nem lehetetlen, hogy keresztül tudja vinni, hogy családjának a másik ágára, a mi águnkra is kiterjesszék a báróságot. — De hiszen akkor te is báró leszel ?! — veti oda valamelyik szomszéd. — Perszel — hangzik a félig tréfás, félig büszke válasz. — De mi címen ? — »Mi címen?«, »mi címen?« —szól bele a diskurzusba egy epés, demokratikus érzelmű »Rattler«. Hátha már van fa-báró (Qrödlék), cukor-báró (Hatvani Deutschék), dohány-báró (Csetei Hercogék), hát mért ne lehetne egy disznó-báró is ? * Páiyiban történt ez a kis eset. A községháza előtt. Ott verődött össze egy csapat ember, amint hazafelé menőben volt az istenházából, a vasárnapi szent áhita- toskodásról. A szót egy deres bajuszu ember vitte, akit a szabadságharc utáni időben besoroztak s elvittek Olaszhonba harcolni a függetlenségükért áhítozó taliánok ellen Az öreg Háry János éppen olasz- országi tapasztalatairól mesélt: — Bizony komám, a csak az furcsa világ 1 Hej, ha kend látná, micsoda város az a Páduja! Ott van aztán szép háza a mi Urunk Jézusunknak! Az égig ér a tornya. Osztán van abban egy harang, kerek százezer mázsa I — Na, azt szeretném látni — mondja tátott szájjal egy mindent hivő suhanc. Csak azt nem tudom elgondolni, hogyan vitték fel azt a ménkű nagy harangot abba a bábeli toronyba ? — Nem érted ? Nem-e ? — veti oda í félvállról az öreg. Hát persze, hogy nem érted ! Hiszen még csengettyű korában vitték azt oda, ecsém ! Péntek van s egyik serény háziasz- szonykánk libát boncol, mely ebédre férjuram étvágyát lesz hivatva kielégíteni. A péntek pedig a kéregetök napja. Az idő már 10 óra felé jár és az óra mutatói veszedelmesen rohannak a tizenkettes felé. Az asszonykát azonban minduntalan megzavarja egy-egy kéregető. Az asszonykának van szive és szívesen nyitja meg erszényét a nyomor előtt. Igen ám, de az erszény a szekrényben van — biztonságba helyezve. Ez pedig azt jelenti, hogy ahány kéregető, annyiszor kell abban hagyni a libaboncolást, megmosni a kezecskéket s beszaladni a konyhából a harmadik szobába a szekrényhez a pénzért. Igazán nem lehet tehát rossz néven venni, ha a harmadik kéregető megjelentékor az asszonyka egy kevés türelemre intette a „hitsorsos“ szegény embert: — Várjon lelkem egy kicsit! Mindjárt elvégzem ezt a libanyuzást s akkor aztán megkapja a járandóságát! — Jó-jó — mondja az „ajrech“ — én várok, csak az a kérdés, hogy érdemes-e f Krix-Krox. A „feltámadás“-és u egyenesut Husvét van, a feltámadásnak, az uj életnek fenséges ünnepe. Gyönyörű bizonyság ez ünnep; bizonysága annak, hogy az eszme halála nem örök, hogy az elhantolt elv, fedje bár azt be a íeledékenység óriás-sziklája, utat tör magának s félredobva az akadályokat, uj életre kél és testet öít. A krisztusi ieltámadás, mily fenséges, mily j szép bizonyíték az eszmeharcok világában és bi- { zonyitja azt, hogy a felvetett, de eltemetni akart eszme nem hal meg örökre, hanem feltámadva utat tör magának s megvalósul. Örvendhetünk tehát a husvét ünnepén, hiszen reményeink, melyeket a hosszú nagypéntek niár-már megsemmisített, halottaiból feltámadva uj életre kelnek és vágyaink megvalósulni törekszenek. Sok a teljesületlen, sok az eltemetett vágyunk. Szükséges közintézményeink nincsennek, a meglevők hibásak, hiányosak, a célt tökéletesen szolgálni képtelenek. Á vezetésre hivatott egyénekben nincs meg az eréiy, nincs meg az a hatalmas erő, amely a közjavulás első és legelemibb követelménye. Hiszen akarhatunk bármit, kívánhatunk bármily üdvös dolgot, ha nincsen meg bennünk a kellő erély és akarat: kívánságunk elvész, örökre meghal az. Hogy a községünket vezetni hivatott egyének sok kívánni valót hagynak fent akarat dolgában, kiáltó bizonyítéka annak az egyenes ut elaludt kérdése. A vasúthoz vezető egyenes útra vonatkozó és 1909. év nyarán benyújtott indítványt ugyanis Mátészalka képviselő-testületi közgyűlése egyhangúlag üdvösnek, helyesnek, a lakosság érdekében sürgősen megvalósitandónak minősítette, elfogadta és megvalósítása érdekében elhatározta, hogy Szálkái Sándor országgyűlési képviselőhöz, a képviselő-testület egyik tagjához megbízottakat küld: tudják meg, vajon hajlandó lenne-e és mily árban a
