Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-06 / 1. szám
’2. oldal, MÁTÉSZALKA 1. (92.) szám. \, 1/ V ke! egész sereg emberéletet sikerült megmenteniük. Eközben minden tőlük telhető erőfeszítést fejtettek ki. Éjt-napot egygyé- téve ápolták, gondozták a betegeiket, egészségüket komolyan fenyegető megererölte- tésekre serkentette őket lelkiismeretük és kőtlességtudásuk; bátran el lehet mondani, hogy az a munka, amit az ököritói orvosok végeztek, emberfeletti volt, úgy a vállalt, mint várt kötelezettséget sokszorosan felülmúlta, a nevetségesen csekély díjazással egyáltalán nem arányos és... a királyi kitüntetés mégsem az orvosokat, hanem azokat a különben mindenesetre dicséretre nagyonis érdemes úrnőket érte, akik a sebesülteknek élelmiszereket küldtek. Mindezek a viszonyok gyökeres és alapos reformra szorulnak. Mátészalka a megyei sajtóban. i. EPILÓGUS. De ne várjuk ezt a mi »politizáló köz- igazgatásunk «-tói. Neki nagyobb gondja a politika, vagy tán maga sincs vele tisztában ? Nem mondhatunk sokkal több jót a kórházainkról sem. Számuk kevés, felszerelésük ócska, hiányos; a fekvőhelyek száma kevés. Még jó ha ilyen kórház van, mert száz-számra akadnak még nagyközségek is, ahol kórház nincs. (Lásd: Mátészalkát! — A szerk.) Azok az állapotok pedig, amelyek az orvosi szolgálat körül uralkodnak, egyenesen kétségbeejtők. Száz- és száz helyen nincs betöltve éveken át a körorvosi állás; még pályázó sem akad. 8—15 községnek van igen sok helyen egy orvosa. Ezt még csodálni sem lehet, ha tekintetbe vesszük azt a silány díjazást, amibe a vidéki orvosok részesülnek. 500—600 forint évi fizetéssel dotálnak orvost. Azért a pár hatosért, a mit egy látogatásért fizetnek, gyakran 8 — 10 kilométerre kell utaznia, télviz idején, nyitott paraszt szekéren, döcögős utón. E mellett hogyan bánik a magyar társadalom az orvosokkal, mint minden egyéb kategóriával, mely nem politizál? Egy harmad- negyed-rangu politikusnak, több tekintély, elismerés az osztályrésze, mint egy elsőrangú orvosnak. Vonatkozik ez nemcsak a társadalomra, amely utóvégre is csak példák után indul, hanem a hivatalos, felső, sőt legfelsőbb körökre is. Erre nézve csak egy esetet mondok el. Az irtózatos emlékű ököritói tüzkatasz- trófánál működött orvosok az értesülés után nyomban a helyszínén teremtek. Működésűkéit alatt úgy elszaporodnának a gyilkosságok, hogy az anyák a nagy deficitet nem tudnák letör- leszteni. A gyilkosság szerszámai épen ezért hasznosak, mert vannak. Így elrettentik a gazembereket. A társaság az idegennek adott igazat csak «2 első világpolgár fészkelődön idegesen a helyén. Egy kissé ő Is legyőzötmek érezte magát, de azért mégis megkockáztatott egy utolsó kérdést: — Ha szabadna tudnom, uraságodnak mi a foglalkozása ? — Óh kérem, — mondta csendes szerénységgel ez idegen — én fegyverkereskedő vagyok. Tanulság ; Az önzetlenség a legnagyobb erény. A TÜCSÖK ÉS A HANGYA. A tücsökről mindenki tudja, hogy lump és bohém és könnyelmű, mig a hangya köztudomás szerint igen szorgalmas állat, jó családapa ás nagyon takarékos polgár, egyszóval becsült tagja a társadalomnak annál is inkább, mert anyagilag is »jól áll«. Vele történt meg, hogy a tücsök miután elverte a legutolsó krajcárját és nyakig úszott az adóságban, őt szemelte ki kezesnek egy uj váltóra. Be is állitott hozzá a tücsök, de a hangya mint tudni méltóztatik, azt tanácsolta neki, hogy a ki nyáron énekelt, az télen táncoljon. Azonban a hangya mégis meggondolta magát és behivatta ■A lányát. Szegényke egy kicsit pupus is volt, egy kissé süket is, és Pestről hozatta a haját, egy elsőrendű cégtől. A tücsök nézte, nézte, aztán {elsóhajtott: — óh lányka, lányka, bárcsak hozzám jönnél feleségül. A kisasszony lesütötte a szemét és a hangya aláírta a váltót. Azóta még mindig dalolnak a tücskök és még mindig dolgoznak a hangyák. Tanulság: Nem kell mindjárt megijedni. Előzmények. Annak idején a »Mátészalka« volt az egyetlen, aki erélyesen szót emelt az ellen, hogy a vármegye őszi közgyűlését okt. hó 13. napjára, a zsidók legszentebb ünnepére, »hosszunapra« tűzték ki. Tiltakozásunknak meg lett az az eredménye, hogy illetékes helyről magyarázó kommüniké jelent meg, amely a közgyűlés napjának kifogásolt kijelölését a szabályrendelettel igyekezett védelmezni. Mi nem fogadtuk el a magyarázatot s az volt nézetünk, hogy a közgyűlés napjának helytelen kitűzésével illuzoriussá tették a bizottsági tagok nagy részének megjelenési jogát. KBvetkezmények. Ezt a nézetünket osztották — úgy látszik — Klein Móric és Weisz Miklós mátészalkai lakosok, megyebizottsági tagok is, akik fenti okon a közgyűlés határozatait megfelebbezték. Eladták a hazát. A felebbezésbe bekerült egy passzus, amelyet annak idején mi is hangoztattunk és ma is vallunk, hogy t. i. helytelen ugyan a ne mzeti gyásznapon, okt. 6.-án tartani a közgyűlést, de még helytelenebb azt a zsidó hosszunapra k itüzni. Ebben a kitételben hazaárulást látott a K—k., mely a Nagykárolyban múlt év nov. híő 5.-én megjelent 48. számában a következőket irta»: »Megfelebbezeit közgyűlés. Klein Móric .és Weisz Miklós mátészalkai polgárok eddig csendes és békés lakói voltak vármegyénk e kies fekvésű városának. Hírüket sem hallottuk. Sem a megye- gyűléseken felszólalni, sem pedig a politikai élet sikamlós mezejében részt venni nem tartották eddig érdemesnek. De mégis, mintha a képviselőválasztásnál ezek az urak lettek volna leglelkesebb kertesei Szúnyog (Strasser) Miskának, a becsületben megőszült Szálkái Sándorral szemben ! Talán mert csúf bukásuk után vissza bújtak odúikba siránkozni a szenvedett vereségen, ez időtől nem hallottunk felőlük semmit. És most újból elő- bujtak. Hiába, közeledik az ősz. A medve is ilyenkor szokott előbujni barlangjából. Ezek az urak felebbezést adtak be a vármegye legutóbbi közgyűlése ellen, amelyben arra kérik a minisztert, hogy semmisítse meg az egész közgyűlést, mert az hosszunapra lett tévő s igy a zsidóság azon nem vehetett részt és az, október 6.-án ép úgy megtartható lett voina, mint hosszunapkor. A legnagyobb tisztelettel vagyunk zsidó polgártársaink vallási szokásával szemben, hiszen talán ez az egyedüli felekezet, akikben tiszteletre méltó a valláshoz és az ősi törvényekhez való ragaszkodás, de a feleb- bezés azon kitételéhez, amelyben egyenlőnek minősíti egy vallásfelekezet ünnepét, egy nemzeti gyászszal, nekünk is van egy pár szavunk. Meg vagyunk győződvo arról, hogy zsidó polgártársaink ezen két Ur kivételével, — mindnyájan át vannak hatva az október 6,-ika emlékétől és hálával gondolnak azokra, akik ezelőtt 51 évvel életüket bitófan áldozták azért, hogy megteremthessék nekünk a szabad, független Magyarországot s »szabadság, egyenlőség és testvériség« jelszavával lehelték ki drága lelkűket — elitélik a felebbezést aláírók vallásos ürügy alatt elkövetett hazafiatlan eljárását, mert ezen a napon gyászt ül a magyar nemzet s ezen a napon gyülésezni, választásokat megejteni, községi számadásokat letárgyalni egyenlő lett volna a nemzeti kegyelet súlyos megsértésével.« Nem óhajtunk polemizáld ezzel a kis lidit-közleménynyel, bár sok szó fér hozzá, és bár sehogy se tudjuk: mi köze az egész dolognak Szúnyog Mihályhoz, vagy Szálkái Sándorhoz, vagy a lezajlott mszalkai választáshoz, vagy annak előzményeihez. Nekünk egész más célunk van ennek az ügynek pertraktálásáral. Most tehát tovább megyünk és átadjuk a szót Kl«in Mő- ritenak, aki fentközlött hirecskére a /(—A. múlt évi dec. hó 3.-án megjelent 52. számában a következőkben felel: lloMik kezeteket. »Tekintetes Szerkesztő Ur 1 A »Közérdek« f. évi 48. és 49. számaiban a »Hirek« rovatában »Megfelebbezett közgyűlés« és »Október 6. és a hosszú nap« cimü cikkek személyemmel is megnevezetten foglalkozván, kénytelen vagyok jelen soraimnak szives közlését kérni. Szatmárvárme- gye szabályrendelete értelmében az őszi közgyűlés ez évben csak okt. 6. vagy 13. napján lévén megtartható, tekintettel 6.-ikára, a nemzeti kegyelet napjára, az 13.-án tartatott meg. Ámdo 13.-án a zsidó bosszunap volt és a megyebizottsági tagok jelentékeny része, miután tudvalevőleg ezen napot a zsidó vallásfelekezetüek a templomban töltik el, nem vehetett részt a közgyűlésben és jogait nem gyakorolhatta. Ezen indok vezetett engem és társamat, amikor a kérdéses közgyűlés megsemmisítése iránt felebbezést és annak elkészítésé iránt ügyvédünknek megbízást adtunk. A vtálft'.Un okozta azután a hibát, midőn a felebbe- zésben panaszoltatolt a hosszunap és t? közgyűlés megtarthatásának napjául 6.-ikát állította oda. én a felebbezést jóhiszemüleg és olvasatlanul alá is írtam és semmiféle sértési szándék, annál kevésbé a nemzeti kegyelet megsértésének szándéka nem vezetett abban, legfeljebb csak az, hogy nem tartottam helyesnek, hogy egy törvényes vallásfelekezet tagjai akadályozva legyenek fontos megyei gyűléseken részt venni és jogaikat gyakorolni. És ezzel a hazafiatlanság vádját le is töröltem magamról. Ami pedig a kérdéses cikkeknek azon részét illeti, hogy én a Szúnyog Mihály kortese lettem volna, meg kell jegyeznem, hogy kortes nem voltam sem most, sem a múltban, egyedül becsületes politikai meggyőződésemet követtem most is, mint a múltban és ha véletlenül az a legszélsőbb függetlenségi iránynak felel is meg, mindenki által méltányolandó, miután a becsületes meggyőződés mindenki által tiszteletben tartandó. És még ily álláspont mellett sem kívántam polgártársaimnak felizgatott kedélyállapotát befolyásolni és a junius hóban lefolyt képviselő-választásnak és az azt meg- e ózó hangulatkeltésnek én csak néma szemlélője voltam. Köszönetét mondva a t. Szerkesztő urnák jelen soraim közléséért, vagyok tisztelettel, Mátészalkán, 191 ű. november hó 23 napján. Klein Móric földbirtokos.« A Krisztus barátja nen kárbozbat Nem hagyta ám szó nélkül a dolgot Weisz Miklós sem, hanem — »utcu guál!« — mozgósított valakit, aki nagyon odanőtt a K—k. önzetlen keblére és aki kieszközölte a múlt év nov. hó 12.-én megjelent 49. számban, tehát három számmal a Klein Móric nyilatkozata előtt, a következő hlr- cikket: Levélbeli megkeresésekre árjegy- sékkel és kölségvetéssel díjtalanul szolgálunk. ! MOTOK! Karczag Testvérek Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajat és benzinmotor-gépüket, bezinlokomobil cséplőkészletüket a iegkedvezőbb fizetési feltételek mellet 7—> Levélbeli megkeresésekre árjegy zékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.