Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-31 / 52. szám
5. oldal. MÁTÉSZALKA 52. (öl.) szám, — Visszahelyezik a vármegyei számvevőséget. Évekkel ezelőtt, a vármegyei gyámpénztárakat államosították. Ez az intézkedés, úgy látszik, nem bizonyult jónak. Most, mint értesülünk, a pénzügyminisztériumban már cl is készítették a a törvényjavaslat tervezetét, amely -szeri nt a volt vármegyei számvevőségeket célszerűségi szempontból visszahelyezik az alispáni hivatalok mellé és igy azok a belügyi tárca kötelékébe fognak tartozni. E javaslat tervezeteket törvénybe iktatják, amely 1913. január 1.-én lép éleibe. — A gondatlan apa büntetése. Még a nyáron történt, hogy Sajtos Miklós nagyecsedi lakos 3 éves gyermeke belezuhant egy, a ház mellett ásott s vizzel telt gödörbe és belefult. A szatmári vádtanács az apát gondatlanságból okozott emberölés miatt helyezte vád alá. A tegnap tartott tárgyaláson Sajtos Miklóst 14 papi fegyházra ítélte a törvényszék, de a büntetést a novella alapján felfüggesztette. — Vármegyénk állategészsége. A száj- és körömfájás az országban még mindég terjed : ma már a fertőzött községek száma megközelíti a 6 ezret. Vármegyénk minden járása fertőzve van. A szatmári vásár még mindig zárva s körülbelül a jövő évi március előtt nem is lesz megnyitható. A fogyasztó publikumra kétszeresen nagy csapás a vásárok szünetelése. Járásunkban egyéb betegségek a következők : L é p f e ne: Kántorjánosi, Olcsva. R ü h k ó r: Jármi, ló. Sertésvész: Káatorjánosi, Mátészalka t., Nyírmeggyes t. —- Verekedés. Kádár József jármi-i lakos f. hó 27.-én heves szóváltásból kifolyólag Qrüner Ferenc ispánt egy baltával úgy fejbe ütötte, hogy rajta életveszélyes sérülést ejtett. Kádárt a csendőrök letartóztatták. A járásbíróság kiszállóit a helyszínére, de Qrüner Ferencet eszmeieden állapota miatt kihallgatni nem tudta. .— Halálos késelés. A múlt héten Kántor- jánosiban Markos István napszámos kántorjáno- si-i lakost felesége, apósa id. Balog János és sógora ifj. Balog János késsel úgy összeszurkálták, hogy életben maradásához leves reményi fűznek. A perpatvar valami lopasből kifolyólag történt. — Újabb gyilkosság Csengerbagoson. A nem rég történtiborzalmas simái gyilkosság után Csenger tájékáról újabb borzalmak hírét vettük melynek színhelye ezúttal Csengerbagos. Csenger- bagos szatmármegyei, ázsiai jellegű falu, amelynek sem csendőrsége, sem orvosa, sem postája nincs. A rablógyilkosság f. hó 23.-ára virradó éjjel Kaufmann korcstnáros hálószobájában történt, féltizenegy óra tájban. A hálószoba az ivóból nyílik. A szobában a 71 éves korcsmáros, a felesége é* Klein Piroska nevű unokája aludtak. Féltizenegy óra tájban az udvar felőli ablakon két ember mászott a h tlószobába, fölköltötle Kaufmannt és ráparancsolt, hogy gyújtson lámpát. A megrémült ember engedelmeskedett, otthon levő pénzét, mintegy hatvan koronát, átadta a rablóknak, akik nem elégedtek meg a zsákmánynyal és még többet követeltek. Amíg a rablók az öreg Kaufmant szorongatták, Kaufmanné menekülni akart és segítségért kiabált. Az egyik rabló késével sziven- szurta. Kaufmann és Klein Piroska menekülni próbáltak : Kaufmann széket ragadott és az üldöző rablók egyikéhez vágta. A támadók Kaufmannt fején és karján életveszedelmesen, összeszurkálták. Klein Piroskát pedig a lapockáján többször megszurlák, azután a korcsmán keresztül elmenekültek. A korcs- máros cselédje ijedtében a szekrénybe bujt, onnan kiosonva, a szomszédokhoz futott. Csakhamar talpon volt az egész falu. Reggelre megérkeztek Losoncy és Kápolnay járásorvosok, akik Kaufmannt és unokáját ápolás alá vették. Huszonharmadikán délelőtt Csengerről csendőrök érkeztek és megkezdték a nyomozást. A gyilkosság helyén egy kaszából készített kést és fur- kós botot találtak, amelyet a rablók hagyhattak hátra. A Csengerre vivő országúton egy kilométerre vérnyomokat is találtak. Kaufmann időközben annyira magához tért, hogy ki lehetett hallgatni. Azt mondta hogy nem ismeri a tetteseket, akik közül az egyik magas barna, a másik kisebb szőke parasztember volt. Az egész gyilkosság alig nyolc perc alatt történt. Amikor Klein Piroska azt kiáltotta a konyhába vivő ajtóból'. Ne féljenek, jönnék a szomszédok — a rablók a leányra rohantak. A leányon hét, nagyanyján hat szúrást ejtettek. Kaufmanné azonnal meghalt. Klein Piroska fölépülésépen nem biznak az orvosok; Kaufmann jobban van. A vármegye összes csendőrőrsoit — lovascsendőröket Is — mozgósították. Több gyanús embert elfogtak, ezek azonban alibit igazoltak. — Árverés. A Mátészalka község tulajdonát képező Szóbei Ábrahám által birt korcsmát f. hó 29.-én délelőtt bocsátotta árverés alá. A bérletet Nagy Bertalan vette ki 4010 kor. évi haszonbérért 3 évi időtartamra. — Tisztítás a cigányok között. A főszolgabírói hivatal intézkedése folytán községünk területén 22 kóbor cigányt tereltek össze, hogy illetőségi helyükre toloncolják őket. Bizony nagyon itt van ennek is az ideje, hiszen nagyon régidő óta valóságos rémei ezek községünk lakosságának. A napokban is valószinüleg ők voltak a ludasok abban a kedélyes lopásban is, mikor Lengyel Mihály Szatmári úti lakos udvaráról két sovány közül a kövér harmadik libát emelték el. — Éltünt. Popovics István, nyirjármi-i születésű, róm. kát. vallásu 55 éves ember, december hó 7.-én eltávozott mostoha fiának, Bernáth Istvánnak lakásáról és azóta nyoma veszett. Bernáth jelentést tett a helybeli főszólgabirói hivatalnál. Az eltűnt ember magas, tagbaszakadt, ősz- bevegyült, tömött fekete bajusza, szem# fekete. Különös ismetető jelei: bal szemén hdjog és és jobb fülén heggedt seb. — Vaslapát, mint árgumentum. Papp András hodászi gazdasági cselédnek szóváltása támadt Spielberg Lajos hodászi lakossal. A nóta vége az lett, hogy Papp felkapott egy vaslapátot s azzal érvelt igaza mellett. Az eredményes érvelést 10 napon túl gyógyuló sebet konstatált orvosi látlelet tanúsítja. — Zsur a Bencsiben. Nagy szó az a cigányoknál, ha disznó kerül portára ! Hiszen még a jómódú tekintetes és nagyságos urak is nagy tort cvapnak disznóöléskor. Hát még a szegény, lenézett, keserves munkája után élő M.-éknál, micsoda nagy ünnep az ilyen ! Pláne ha a disznó elevenen kerül és nem mint dög. Mert a cigány — bár tiltja a törvény — akárhányszor jól jön vevőnek a vészben elhullott kocára. Nem csoda hát, ha M.-ékat annyi boldogság közepette elhagyta a józan ész, amit esetleg meg az alkohol meghagyott és a szoárét aczal fejezték be, hogy a házigazda félholtra verve feküdt a földön, míg az egyik vendég, fején pár helyen meglékelve távozott a kellemes estélyről. — Hivatalvizsgálatot tartott a helybeli posta- és táviróhivatalnál f. hó 19.-én Rákóci Mihály postatitkár, a nagyváradi postaigazgatóság kiküldötte. A vizsgáló biztos postánkon a hivatalos dolgokat rendben (az ott szolgálaton teljesítő hölgyek mindenikét pedig bizonyára nagyon bájosoknak) találta. — Rendszeres lopások. Dóri Manó Kos- suth-utcai lakos udvaráról folyó hó 26.-án éjjel egy kövér libát elloptak s a többit érintetlenül hagyták. A tolvajok jól ismerhették a helyzetet, mivel jó előre gondoskodtak olyan szerszámokról, melylyel a ketrec lakatját feltörhették. Úgy látszik, hogy a tolvajok a Kossuth-utcát szemelték ki a zsákmányolásuk központjául, mert a fentebbihez hasonló meglepetésben csaknem minden Kossuth- utcai lakosnak volt már része. Udvariasak azonban ezek a tolvajok annyiból, hogy csak részle- tenkint viszik el zsákmányaikat,; megvárják, mig a károsult kiheveri a lopás fájdalmát és csak akkor látogatnak el ismét ugyanazon helyre. Értesülésünk szerint cigányok a kellemetlen vendégek. Kinyomozásukat végre már igazán elvárjuk. — Tolvaj cseléd. Berger Elemér nyircsa- holyi lakostól cselédje több holmit lopott és azzal odébb állott. A csendőrség a tolvajt Sipos Róza személyében elfogta. Megtaláltak nála egy aranygyűrűt, két téli nagy kendőt, három rőf téli szövetet és három rőf csikós ruhának valót.-— Tettenérve. Csizmadia Gergelyné Ko- csordi lakos tejfelt áruló asszony bement Erdélyi ! Bertalan Kossuth-utcai kereskedő konyhájába, hogy áruját ajánlhassa, mivel nem talált ott senkit, amit hamarjába tudott nagykendője alá rejtett, azonban rajta vesztett, mert tetten érték. Még ott a helyszínén szépen visszapakolt mindent hiány nélkül. Csupán szégyennel megterhelve távozott az enyves kezűvé vedlet tejfeles asszony. — llosvay Endre járásunknak évtizedeken át volt főszolgabirája, mint részvéttel értesülünk, súlyos betegen fekszik szatmárnémeti-i lakásán, A beteg nyug. főszolgabírónak, kinek családja ősrégi mszalkai família, több kulturális és jótékony intézmény létesítésének érdeme fűzi városunkhoz. Őszintén kívánjuk, hogy erős szervezete győzedelmeskedjék a nagy betegség fölött s mielőbb jó egészségben láthassuk viszont. — Aki megtér idvezül. Múlt számunkban megirtuk, hogy Böjti István Qyár-utcai lakostól éjjel egy kocát elloptak ismeretlen tettesek. A napokban Böjtit az a kellemes meglepetés érte, hogy kocája egy váratlan pillanatban haza érkezett. Gratulálunk ! . . . — Ujlap Nagykárolyban. A Kölcsey-oyom- da kiadásában, Rédey Károly felelős szerkesztése mellett, »Nagykároly és Érmellék< cim alatt egy uj lap indult meg Nagykárolyban, pdrtonkivüli politikai programmal. Megjelenik hetenkint egyszer : szombaton. Ez már a hetedik nagykárolyi újság. — Még egy libalopás, bchvarc Viktor Kossuth-utcai lakos udvaráról egy kövérlibát és két tyúkot ismeretlen tettesek elloptak. A nyomozás megindult. — Lopás a Nagyvég-utcán. Friedmann Márton Nagyvég-utcai lakos udvaráról ismeretlen tettesek egy libát és kát kappant elloptak. A lopást valószinüleg cigányok követték el. — Házasság. Sereghy Sándor nyirvasvá- ri-i gkath. lelkész leányát, Juliskát eljegyezte Szabó Jenő végzett teológus. — Bállá Béla olcsvai körjegyző e hét ked- dén kötött házasságot Boros Juliska olcsrai ref. iskolai tanítónővel. Purjesz Sándor Budapestről, eljegyezte Weisz Herman helybeli lakos leányát, Malvinát. — Értesítés. Szives tudomására óhajtom hozni, az igen tisztelt közönségnek, hogy 1911. január 25.-től március 15.-ig tanulmányozás céljából Budapesten fogok tartózkodni, mely idő alatt műtermem zárva marad, miárt is kérném a sürgős és időhöz kötött megrendelésekről január 15.-ig gondoskodni kiváló tisztelettel Tóth Árpád fényképész. — Földmérési és épitésimunkálatokra a- jánlkozik GÁL JENÓ mérnök irodája Szatmár Battyányi-ut 23. szám. — Gyógyszertár áthelyezés. Kálmán Ernő helybeli gyógyszerész n Csillag" gyógyszertárát teljesen újonnan, a legmodernebb igényeknek megfe- lelöleg berendezve a jövő évi január 1 .-tői a Csizmadia-féle emeletes házba helyezi dl. KÖZGAZDASÁG. A száj és körömfájás még mindég erősen grasszal járásunkban, hol mintegy 15 község fertőzött. Ez a körülmény egy igen üdvös és helyes rendelkezésre bírta Péchy László főszolgabírót, aki a fertőzött állatok tejtermékeinek a forgalomból való kizárása érdekében a legmesszebbmenőleg tette meg a preventív intézkedéseket. A fertőzött állat teje és tejtermékei ugyanis tele vannak a betegség csiráival és az embert is képesek mcgbctegiteni, ami esetleg — különösen gyermekeknél — halálos kimenetelű is lehet. Ez indította a főszolgabírót arra, hogy a fertőzes-mentés helyek tulajdonosainak mindennap igazolványt adasson ki, amely naponként meggyőzheti a fogyasztót arról, hogy egészséges tehén lejei és tejtermékét vásárolja. A község tehát teljesen védve van. Aki az illető napról szótő igazolványt felmutatn nem tudja, attól ne vegyünk tejet, mert a tej melyet árulnak, fertőzött tehéné. Érdekes, hogy az anyától a szopós jószág is megkapja a betegséget, melynek tünete teljes étvágytalanság és bágyadt- ság, szinte levertség. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az ilyen fiatal állat a leirt szimptoinák nélkül hirtelen elhull. A fertőzés elkerülése „végett minden esetre helyes és szükséges a beteg állat elkülönítése, de a hasas állatnál (ha a fiad- zás még jó messze van) esetleg a mesterséges fertőzés lesz célszerűbb, hogy az állat a fiadzásig túlessék a bajon. Allatszámlálás. Az 1910. évi népszámlálással kapcsolatosan állatszámlálás is lesz. Az állatok összeírása utóljára 15 év előtt történt. Az akkor szerzett adatok ma már elavultak s az állat- tenyésztés fejlődése érdekében áll, sót szüksége*, hogy vagyonunk ezen milliárdokra rugó részét ismerjük, A Szatmármegyei Gazgasági Egyesület f. hó 21.-én délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében választmányi ülést, ezt követőleg pedig közgyűlést tartott. A gyűléseket Falussy Árpád dr. alelnök vezette. Mindkét gyűlésnek ugyanazon tárgysorozata lévén, együttesen közöljük az azokon történteket. A terjedelmes titkári jelentésből kiemeljük, hogy az állattenyésztés fellendítése terén az egyesület anyagi erejéhez mérten igen sokat tett, a szokásos díjazásokat kiterjesztette, fajtiszta tejelő tehe-