Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-31 / 52. szám

5. oldal. MÁTÉSZALKA 52. (öl.) szám, — Visszahelyezik a vármegyei szám­vevőséget. Évekkel ezelőtt, a vármegyei gyám­pénztárakat államosították. Ez az intézkedés, úgy látszik, nem bizonyult jónak. Most, mint értesülünk, a pénzügyminisztériumban már cl is készítették a a törvényjavaslat tervezetét, amely -szeri nt a volt vármegyei számvevőségeket célszerűségi szempont­ból visszahelyezik az alispáni hivatalok mellé és igy azok a belügyi tárca kötelékébe fognak tar­tozni. E javaslat tervezeteket törvénybe iktatják, amely 1913. január 1.-én lép éleibe. — A gondatlan apa büntetése. Még a nyáron történt, hogy Sajtos Miklós nagyecsedi la­kos 3 éves gyermeke belezuhant egy, a ház mel­lett ásott s vizzel telt gödörbe és belefult. A szat­mári vádtanács az apát gondatlanságból okozott emberölés miatt helyezte vád alá. A tegnap tartott tárgyaláson Sajtos Miklóst 14 papi fegyházra ítélte a törvényszék, de a büntetést a novella alapján felfüggesztette. — Vármegyénk állategészsége. A száj- és körömfájás az országban még mindég terjed : ma már a fertőzött községek száma megközelíti a 6 ezret. Vármegyénk minden járása fertőzve van. A szatmári vásár még mindig zárva s körül­belül a jövő évi március előtt nem is lesz meg­nyitható. A fogyasztó publikumra kétszeresen nagy csapás a vásárok szünetelése. Járásunkban egyéb betegségek a következők : L é p f e ne: Kántorjánosi, Olcsva. R ü h k ó r: Jármi, ló. Sertésvész: Káatorjánosi, Mátészalka t., Nyírmeggyes t. —- Verekedés. Kádár József jármi-i lakos f. hó 27.-én heves szóváltásból kifolyólag Qrüner Ferenc ispánt egy baltával úgy fejbe ütötte, hogy rajta életveszélyes sérülést ejtett. Kádárt a csen­dőrök letartóztatták. A járásbíróság kiszállóit a helyszínére, de Qrüner Ferencet eszmeieden ál­lapota miatt kihallgatni nem tudta. .— Halálos késelés. A múlt héten Kántor- jánosiban Markos István napszámos kántorjáno- si-i lakost felesége, apósa id. Balog János és só­gora ifj. Balog János késsel úgy összeszurkálták, hogy életben maradásához leves reményi fűznek. A perpatvar valami lopasből kifolyólag történt. — Újabb gyilkosság Csengerbagoson. A nem rég történtiborzalmas simái gyilkosság után Csenger tájékáról újabb borzalmak hírét vettük melynek színhelye ezúttal Csengerbagos. Csenger- bagos szatmármegyei, ázsiai jellegű falu, amely­nek sem csendőrsége, sem orvosa, sem postája nincs. A rablógyilkosság f. hó 23.-ára virradó éjjel Kaufmann korcstnáros hálószobájában történt, féltizenegy óra tájban. A hálószoba az ivóból nyí­lik. A szobában a 71 éves korcsmáros, a felesége é* Klein Piroska nevű unokája aludtak. Féltizenegy óra tájban az udvar felőli abla­kon két ember mászott a h tlószobába, fölköltötle Kaufmannt és ráparancsolt, hogy gyújtson lámpát. A megrémült ember engedelmeskedett, otthon levő pénzét, mintegy hatvan koronát, átadta a rablók­nak, akik nem elégedtek meg a zsákmánynyal és még többet követeltek. Amíg a rablók az öreg Kaufmant szorongatták, Kaufmanné menekülni akart és segítségért kiabált. Az egyik rabló késével sziven- szurta. Kaufmann és Klein Piroska menekülni pró­báltak : Kaufmann széket ragadott és az üldöző rablók egyikéhez vágta. A támadók Kaufmannt fején és karján életveszedelmesen, összeszurkálták. Klein Piroskát pedig a lapockáján többször megszurlák, azután a korcsmán keresztül elmenekültek. A korcs- máros cselédje ijedtében a szekrénybe bujt, onnan kiosonva, a szomszédokhoz futott. Csakhamar tal­pon volt az egész falu. Reggelre megérkeztek Losoncy és Kápolnay járásorvosok, akik Kaufmannt és unokáját ápolás alá vették. Huszonharmadikán délelőtt Csengerről csend­őrök érkeztek és megkezdték a nyomozást. A gyil­kosság helyén egy kaszából készített kést és fur- kós botot találtak, amelyet a rablók hagyhattak hátra. A Csengerre vivő országúton egy kilomé­terre vérnyomokat is találtak. Kaufmann időközben annyira magához tért, hogy ki lehetett hallgatni. Azt mondta hogy nem ismeri a tetteseket, akik közül az egyik magas barna, a másik kisebb szőke parasztember volt. Az egész gyilkosság alig nyolc perc alatt történt. Amikor Klein Piroska azt kiáltotta a konyhába vivő ajtóból'. Ne féljenek, jönnék a szomszédok — a rablók a leányra rohantak. A leányon hét, nagy­anyján hat szúrást ejtettek. Kaufmanné azonnal meghalt. Klein Piroska fölépülésépen nem biznak az orvosok; Kaufmann jobban van. A vármegye összes csendőrőrsoit — lovas­csendőröket Is — mozgósították. Több gyanús embert elfogtak, ezek azonban alibit igazoltak. — Árverés. A Mátészalka község tulajdo­nát képező Szóbei Ábrahám által birt korcsmát f. hó 29.-én délelőtt bocsátotta árverés alá. A bérletet Nagy Bertalan vette ki 4010 kor. évi haszonbérért 3 évi időtartamra. — Tisztítás a cigányok között. A fő­szolgabírói hivatal intézkedése folytán községünk területén 22 kóbor cigányt tereltek össze, hogy illetőségi helyükre toloncolják őket. Bizony na­gyon itt van ennek is az ideje, hiszen nagyon régidő óta valóságos rémei ezek községünk la­kosságának. A napokban is valószinüleg ők vol­tak a ludasok abban a kedélyes lopásban is, mi­kor Lengyel Mihály Szatmári úti lakos udvaráról két sovány közül a kövér harmadik libát emelték el. — Éltünt. Popovics István, nyirjármi-i szü­letésű, róm. kát. vallásu 55 éves ember, decem­ber hó 7.-én eltávozott mostoha fiának, Bernáth Istvánnak lakásáról és azóta nyoma veszett. Ber­náth jelentést tett a helybeli főszólgabirói hiva­talnál. Az eltűnt ember magas, tagbaszakadt, ősz- bevegyült, tömött fekete bajusza, szem# fekete. Kü­lönös ismetető jelei: bal szemén hdjog és és jobb fülén heggedt seb. — Vaslapát, mint árgumentum. Papp András hodászi gazdasági cselédnek szóváltása tá­madt Spielberg Lajos hodászi lakossal. A nóta vége az lett, hogy Papp felkapott egy vaslapátot s az­zal érvelt igaza mellett. Az eredményes érvelést 10 napon túl gyógyuló sebet konstatált orvosi lát­lelet tanúsítja. — Zsur a Bencsiben. Nagy szó az a ci­gányoknál, ha disznó kerül portára ! Hiszen még a jómódú tekintetes és nagyságos urak is nagy tort cvapnak disznóöléskor. Hát még a szegény, lenézett, keserves munkája után élő M.-éknál, mi­csoda nagy ünnep az ilyen ! Pláne ha a disznó ele­venen kerül és nem mint dög. Mert a cigány — bár tiltja a törvény — akárhányszor jól jön ve­vőnek a vészben elhullott kocára. Nem csoda hát, ha M.-ékat annyi boldog­ság közepette elhagyta a józan ész, amit esetleg meg az alkohol meghagyott és a szoárét aczal fejezték be, hogy a házigazda félholtra verve fe­küdt a földön, míg az egyik vendég, fején pár helyen meglékelve távozott a kellemes estélyről. — Hivatalvizsgálatot tartott a helybeli posta- és táviróhivatalnál f. hó 19.-én Rákóci Mi­hály postatitkár, a nagyváradi postaigazgatóság kiküldötte. A vizsgáló biztos postánkon a hivata­los dolgokat rendben (az ott szolgálaton teljesítő hölgyek mindenikét pedig bizonyára nagyon bájo­soknak) találta. — Rendszeres lopások. Dóri Manó Kos- suth-utcai lakos udvaráról folyó hó 26.-án éjjel egy kövér libát elloptak s a többit érintetlenül hagyták. A tolvajok jól ismerhették a helyzetet, mivel jó előre gondoskodtak olyan szerszámokról, melylyel a ketrec lakatját feltörhették. Úgy látszik, hogy a tolvajok a Kossuth-utcát szemelték ki a zsákmányolásuk központjául, mert a fentebbihez hasonló meglepetésben csaknem minden Kossuth- utcai lakosnak volt már része. Udvariasak azon­ban ezek a tolvajok annyiból, hogy csak részle- tenkint viszik el zsákmányaikat,; megvárják, mig a károsult kiheveri a lopás fájdalmát és csak ak­kor látogatnak el ismét ugyanazon helyre. Érte­sülésünk szerint cigányok a kellemetlen vendégek. Kinyomozásukat végre már igazán elvárjuk. — Tolvaj cseléd. Berger Elemér nyircsa- holyi lakostól cselédje több holmit lopott és az­zal odébb állott. A csendőrség a tolvajt Sipos Róza személyében elfogta. Megtaláltak nála egy aranygyűrűt, két téli nagy kendőt, három rőf téli szövetet és három rőf csikós ruhának valót.-— Tettenérve. Csizmadia Gergelyné Ko- csordi lakos tejfelt áruló asszony bement Erdélyi ! Bertalan Kossuth-utcai kereskedő konyhájába, hogy áruját ajánlhassa, mivel nem talált ott senkit, amit hamarjába tudott nagykendője alá rejtett, azonban rajta vesztett, mert tetten érték. Még ott a helyszínén szépen visszapakolt mindent hiány nélkül. Csupán szégyennel megterhelve távozott az enyves kezűvé vedlet tejfeles asszony. — llosvay Endre járásunknak évtizedeken át volt főszolgabirája, mint részvéttel értesülünk, súlyos betegen fekszik szatmárnémeti-i lakásán, A beteg nyug. főszolgabírónak, kinek családja ős­régi mszalkai família, több kulturális és jótékony intézmény létesítésének érdeme fűzi városunkhoz. Őszintén kívánjuk, hogy erős szervezete győze­delmeskedjék a nagy betegség fölött s mielőbb jó egészségben láthassuk viszont. — Aki megtér idvezül. Múlt számunk­ban megirtuk, hogy Böjti István Qyár-utcai lakos­tól éjjel egy kocát elloptak ismeretlen tettesek. A napokban Böjtit az a kellemes meglepetés érte, hogy kocája egy váratlan pillanatban haza érke­zett. Gratulálunk ! . . . — Ujlap Nagykárolyban. A Kölcsey-oyom- da kiadásában, Rédey Károly felelős szerkesztése mellett, »Nagykároly és Érmellék< cim alatt egy uj lap indult meg Nagykárolyban, pdrtonkivüli po­litikai programmal. Megjelenik hetenkint egyszer : szombaton. Ez már a hetedik nagykárolyi újság. — Még egy libalopás, bchvarc Viktor Kossuth-utcai lakos udvaráról egy kövérlibát és két tyúkot ismeretlen tettesek elloptak. A nyomo­zás megindult. — Lopás a Nagyvég-utcán. Friedmann Márton Nagyvég-utcai lakos udvaráról ismeretlen tettesek egy libát és kát kappant elloptak. A lo­pást valószinüleg cigányok követték el. — Házasság. Sereghy Sándor nyirvasvá- ri-i gkath. lelkész leányát, Juliskát eljegyezte Szabó Jenő végzett teológus. — Bállá Béla olcsvai körjegyző e hét ked- dén kötött házasságot Boros Juliska olcsrai ref. iskolai tanítónővel. Purjesz Sándor Budapestről, eljegyezte Weisz Herman helybeli lakos leányát, Malvinát. — Értesítés. Szives tudomására óhajtom hozni, az igen tisztelt közönségnek, hogy 1911. január 25.-től március 15.-ig tanulmányozás cél­jából Budapesten fogok tartózkodni, mely idő alatt műtermem zárva marad, miárt is kérném a sürgős és időhöz kötött megrendelésekről január 15.-ig gondoskodni kiváló tisztelettel Tóth Árpád fényképész. — Földmérési és épitésimunkálatokra a- jánlkozik GÁL JENÓ mérnök irodája Szatmár Battyányi-ut 23. szám. — Gyógyszertár áthelyezés. Kálmán Ernő helybeli gyógyszerész n Csillag" gyógyszertárát teljesen újonnan, a legmodernebb igényeknek megfe- lelöleg berendezve a jövő évi január 1 .-tői a Csiz­madia-féle emeletes házba helyezi dl. KÖZGAZDASÁG. A száj és körömfájás még mindég erősen grasszal járásunkban, hol mintegy 15 község fertőzött. Ez a körülmény egy igen üdvös és helyes rendelkezésre bírta Péchy László főszolgabírót, aki a fertőzött állatok tejter­mékeinek a forgalomból való kizárása érde­kében a legmesszebbmenőleg tette meg a preventív intézkedéseket. A fertőzött állat teje és tejtermékei ugyanis tele vannak a betegség csiráival és az embert is képesek mcgbctegiteni, ami esetleg — különösen gyermekeknél — halálos kimenetelű is lehet. Ez indította a főszolgabírót arra, hogy a fertőzes-mentés helyek tulajdonosainak mindennap igazolványt adasson ki, amely naponként meggyőzheti a fogyasztót arról, hogy egészséges tehén lejei és tejtermékét vásárolja. A község tehát teljesen védve van. Aki az illető napról szótő igazolványt felmutatn nem tudja, attól ne vegyünk tejet, mert a tej melyet árulnak, fertőzött tehéné. Érdekes, hogy az anyától a szopós jószág is megkapja a betegséget, melynek tünete teljes étvágytalanság és bágyadt- ság, szinte levertség. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az ilyen fiatal állat a le­irt szimptoinák nélkül hirtelen elhull. A fertőzés elkerülése „végett minden esetre helyes és szükséges a beteg állat elkülönítése, de a hasas állatnál (ha a fiad- zás még jó messze van) esetleg a mester­séges fertőzés lesz célszerűbb, hogy az állat a fiadzásig túlessék a bajon. Allatszámlálás. Az 1910. évi népszámlá­lással kapcsolatosan állatszámlálás is lesz. Az ál­latok összeírása utóljára 15 év előtt történt. Az akkor szerzett adatok ma már elavultak s az állat- tenyésztés fejlődése érdekében áll, sót szüksége*, hogy vagyonunk ezen milliárdokra rugó részét ismerjük, A Szatmármegyei Gazgasági Egyesü­let f. hó 21.-én délelőtt 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében választmányi ülést, ezt követőleg pedig közgyűlést tartott. A gyűléseket Falussy Árpád dr. alelnök vezette. Mindkét gyűlésnek ugyanazon tárgysorozata lévén, együttesen közöljük az azokon történteket. A terjedelmes titkári jelentésből kiemeljük, hogy az állattenyésztés fellendítése terén az egyesület anyagi erejéhez mérten igen sokat tett, a szoká­sos díjazásokat kiterjesztette, fajtiszta tejelő tehe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom