Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-25 / 51. szám
6. oldal. MÁTÉSZALKA 51. (WO.) száwi.. — Á népszámlálásról. A most beköv«tkezendő népszámlálásra vonatkozólag a következőre figyelmeztetjük községünk lakosságát, egyszersmind idézzük a törvény idevágó paragrafusait »Az 1897. évi XXXV. t.-c. 14. §-a szerint: aki a törvény szerint beszolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtését hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy a felvételnek végrehajtását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgymint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi vagy egyébb intézkedések költségeit viselni tartozik. Az okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a kárösz- szeget, valamint a költségek összegét az illetékes királyi bíróság állapítja meg.« »Minthogy a számolóbiztost és a népszámlálási felülvizsgáló!, mégha különben nem is volna köztisztviselő, az 1910. évi Vili. t.-c. 5. §-a értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni; a büntető törvénykönyv 165. §-a értelmében a hatóság elleni erőszak bűntettét követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a számlálóbiztost vagy népszámlálási felül vizsgálót népszámlálási teendőinek végrehajtásában erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza.« Sokan rosszat sejtenek a népszámlálás felől, tudnillik nem marik bemondani az igazat, félnek ez által az adójuk növekedésétől. Pedig, a nép- számlálásnak semmi köze nincs ehhez. A pontos adatok beszolgáltatására annál inkább figyelmeztetjük a lakosságot, mivel a nép- számlálás nemhogy káros hatással bírna a lakosságra, hanem ellenkezőleg abból úgy az államra, mint reánk csak haszon hárulhat. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy a kutyáikat január 1-től 10-ig lehetőleg megkötve tartsák, nehogy ebből kifolyólag úgy ők, mint a szám- 1 láló biztosok kellemetlenségnek legyenek kitéve. — A nyírbátori járást kórházra ujabbi adományok folytak be mintegy 500 kor.-án felüli összegben. A mi járási kórházunk pedig csak ne- hányunk sóhajában, vágyában és a »Mátészalka« hasábjain létezik, mint pium desiderum. — Kardpárbaj. Dr. Jármy Béla és dr. Bo- ross Lajos fehérgyarmati ügyvédek között Szat- tnáron f. hó 14.-én a Kossuth kerti kioszkban kardpárbaj folyt le. A felek több Ízben összecsaptak, Boross Lajos az arcán súlyosabb, Jármy Béla pedig jobb karján könnyű vágást kapott. — A katonaszökevény anyja. Széles Adolf nyir- csaholyi legényt még 1907. évben sorozták be katonának, de mert mindezideig be nem vonult s a hatósági nyomozás holtartózkodását kideríteni nem tudta: katonaszökevénnyé nyilvánították. A hatóság nyomozási köre nem volt ugyan valami túlságosan széles, mert különben hamarosan kézre- ! került volna Széles. Az eset igy erősen jellemzi a magyar hatóságok leleményét, mivel Széles!: állandóan Nyircsaholyban tartózkodott. De mert Fehérgyarmaton született s ugyanoda illetékes, a nyomozás egyre csak Fehérgyarmaton szimatolt. Az eredmény persze rendszerint az lett, hogy Széles a legszé- lesebbkörü nyomozás dacára feltalálható nem lévén, az eljárást ellene további intézkedésig (felfüggesztették. Nyircsaholyban köztudomású dolog volt, hogy Széles Adolf katonakötelezettségének eleget nem tatt. De senki sem akart a besúgó szerepére vállalkozni. Most azonban az események odafejlődtek, hogy az Adolf édesanyja maga tett jelentést a fia ellen, ki azt a paragrafusokba ütköző dolgot elkövette, hogy magát a gyöngyélet alul kivonni akarta. ügy történt, hogy Széles Adolf stilszerübbé akarta tenni a nevét. Nem az Adolfot, hanem a Szélest. Széles dáridókat csapott, nagyokat ivott, széles jókedvében aztán nem egyszer feledkezett meg a szülőanyja iránti köteles tiszteletről. A múlt héten végül az elkeseredett anya nagyon szivére vette valamelyik szomszédja abbéli szemrehányását, hogy a fia nevelése körül óriási mulasztásokat követett el akkor, amikor a gaz porontyot egynapos korában meg nem fojtotta. Elhatározta, hogy a császár iskolájára bizza a neveletlen Adolfot. Föl is jelentette a csendőröknél, kik rögvest karonfogták a fiút s bevitték Szatmárra. Ott átadták őt a katonai hatóságnak. Adolf most már alighanem tovább fogja élvezni a gyöngyéletet, mint más jámborabb íelkü besorozott rekruta. — Szatmár vármegye függetlenségi pártját újjá szervező bizottsága Szaunáron f. hó ülést tartott. Dr. Falussy Árpád az elkészített szervezeti szabályzatott ismertette. Tárgyalása folyamán hozzászóllottak Madarassy Dezső, Szálkái Sándor, Luby Béla, dr. Jármy Béla, Bikfalvy Albert, dr. Boross Lajos, Tóth Mór, Tury Zsig- mond, Üerzon Kázmer és többek. A bizottság az elkészített tervezetet egész terjedelmében elfogadta és hatarozatilag kimondotta, hogy ennek alapján most már az egyes választókerületek és községek szervezési munkálatait is megindítja, mit a vidéki szervezés jelenlevő vezetői tudomásul vettek. — Napszámbérek 1999. évbea Szatmárvármegyéöen. Most jelent meg u m. kir. foldmiveiesügyi minise- 1 térium kiadásában „Mezőgazdasági napszámbérek Magyarországon 1909. évben“ címen egy kis füzet, melyből megtudjuk, hogy vármegyénkben a múlt évben mezőgazdasági munkálatoknál a napszámbér vármegyei átlagban a következő volt: a férfi napszám: kapálás 175, aratás 274, cséplés 247, takarmánykaszálás 243, répaszedés 181, tengeritörés 197 fillér; b) női napszám : kapálás 141, aratás 197, cséplés 175, takarmánykaszálás 160, répaszedés 134, tengeritörés 139, fillér. A napszámbérek az 1908. évihez hasonlítva 10—20 fillér különbséget mutatnak. Dolgozott pedig egész éven át vármegyénkben rendes férfi napszámos 229, női napszámos 188, gyermek napszámos 156 munka napot. Évszaki napszámbérek pedig a következőleg alakultak : a) férfi napszám : tavasz- szal 152, nyáron 250, ősszel 177 fillér; b) női napszám. 114, 174, 121, 95 évi átlag 126 fillér; c) gyermek napszám : 78, 119, 89, 63, évi átlag 87 fillér. Egy rendes férfi munkás kereshetett tehát a 229 munka napon 405'33 női napszámos pedig 188 munka napon 236 88 koronát s igy egy dolgos házaspár évi napszám keresete kitett 642 K 21 fillért. E mellett volt szabad ideje a férfinak 126, a nőnek 177 nap. Ha valaki ezt kimutatást elolvassa és gon- dolgozik kissé fölötte, igazán nem fog csodálkozni azon, hogy immáron a fél Szatmár megye Amerikában van. Hiszen a fenti adatok szerint egy férfi munkás évi keresete makszimum 650 kor. 36 fii. Tessék ebből családostól a mai borzalmas drágaság mellett megélni 1! De fényes bizonyítéka a fenti hivatalos kimutatás annak is, hogy a napszámbér emelkedése sokkal jelentéktelenebb semhogy az lehetne okozója a drágaságnak, melynek tényleges oka valóban nem ez, hanem a kis ek- szisztenciákat, a latájnert, kisbirtokost, iparost, kereskedőt az ezerholdasoknak kiszolgáltató vámpolitika. Ez magyarázza meg, hogy a napszám ma alacsonyabb, mint az utolsó tiz év átlaga, de a búzaárak ez idő alatt megkétszereződtek. — Vármegyei közgyűlés. Több lap (és ennek a nyomán mi is) megírta, hogy vármegyénk törvényhatósága f. hó 2.-ik felében rendkívüli közgyűlést tart. A hir nem felel meg a valóságnak, mert a rendkívüli közgyűlést csak 1911. év január hó 2.-ik felére tervezik. — Az ezerforintos bankjegyek a korona számítás folytán, 1910. decemcer 31.-én túl teljesen értéktelenekké válnak. — Szabad a házasság Ököritón. Megírtuk, hogy az elégett szerencsétleneket hivatalosan még most sem nyilvánították halottaknak tehát akinek elégett a felesége, hivatalosan még most sem özvegy s következésképpen meg sem házasodhatik, nem vihet gondviselőt a házába a gyerekei mellé. Most azután hírét vesszük, hogy Szatmár vármegye alispánjához megérkezett a belügyminiszter rendelete, melyben az ököritói katasztrófa alkalmával elpusztult emberek halottányilvá- nitdsáróL rendelkezik. A rendelet szerint, ha a föl- ismerhetellen halottak elhalálozását két tanú igaigazolta, azokat a halálozási anyakönyvbe föl kell venni. A belügyminiszter intézkedése jogilag igen fontos, amennyiben a hátramaradott özvegyek újabb házasságra léphetnek és «zen kívül örökjogi szempontból is kihatással bir. — Csikóvásárlás a hadsereg részére. Miután a cs. és kir. hadügyminisztérium különös súlyt helyez arra, hogy a három éves csikók a cs. és kir. csikótelepek részére, lehetőleg közvetlen a tenyésztőktől szereztessenek be, utasította a lóavat ó-bizottságokat, hogy a tenyésztőkkel az 1911 évi tavaszi csikóvásárlások iránt már most érintkezésbe lépjenek. Az alanti bizottság tisztelettel felhívja mindazon tenyésztőket, akiknek 1911. év tavaszán eladó 3 éves csikói lesznek, hogy azokat f. évi december hó 31.-ig a katonai bizottságnál bejelentsék. A csikótelepek részére vásár- landó csikók minőségét illetőleg, a bizottság tá- jékozásúl a következőkre hívja fel a tenyésztők figyelmét. 1. A csikótelepek részére csakis 3 éves csikók vásároltatnak. 2. A minimális magasság 157 cm. 3. Hátas lónak megfelelő alkat, jó vér, hibátlan mozgás kívántatik. 4. A csikó származásának hiteles igazolása feltétlenül szükséges. 5. A megvett csikók azonnal a legelőre mennek amiért is olyanok vehetők meg, melyeknek farka nincs levágva. Olyan csikók, melyek a tavaszi sorozás alkalmával a felsorolt igényeknek bármely okból nem felelnek meg, de normális fejlődését feltételezve, előreláthatólag idővel meg fognak felelni, a tulajdonos kívánságára a bizottság által előjegyzésbe vehetők és az őszi sorozás alkalmával újra megtekinthetők. A bizottság a bejelentett csikókat május, junius és julius hónapokban a nagyobb tenyésztőknél a helyszínen tekinti meg, kisebb tenyésztők egyes központokba fognak ösz- szegyüjtetni. Olyan vidékeken, ahol a kisebb gazdák tulajdonában is található csikótelepre alkalmas anyag, csikóvásárok fognak kiíratni. Bejelentések, valamint minden egyébb Írásbeli megkeresés a cs. és kir. 7.-ik számú lóavató-bizettság (Miskolc, Csabai kapu 1) címre intézendők. — Decemberi statisztika. Születtek: Bakos József, Bakos Borbála, Simon Erzsébet. Viliinger Miklós, Oláh Sándor, Qlück Béla, Csécsi Béla. — Elhaltak: Bálint István 61 év«s róm. kát., Horváth Andor 26 napos róm. kát., Hadadi Menyhért 74 éves ey. ref., Nagy Mihály 1 napos er. ref., Máté Zsigmond 3 éves ev. ref., Szabó Etelka 1 hónapos ev. ref. — Házasságot kötöttek: Cin« György—Széles Juliska, Rácz Gusztáv—Szilágyi Juliánná, Nyíregyházi Lajos—Bétéri Juliánná. — „Vállaji ártérzi ásványvíz“. Nokk Ferenc vállaji lakos a m. kir. belügyminiszterhez kérvényt nyújtott be az iránt, hogy a Vál- lajon lévő ártézi közkút vizének felhasználásával, »Vállaji ártézi ásványvíz« elnevezés alatt mesterséges ásványvizet hozhasson forgalomba. — A vonat ellenségei. Biró F«r«nc és József nyírbátori földmivesek, Máriapócs és Nyírbátor között meglazították a vasúti sinek csavarjait és a síneket elmozdították a helyükből, csupa tréfából. Szerencsére a mozdonyvezető észrevett« a bajt és igy elkerült« a veszélyt. — Eljegyzések. Hajduska Sándor, fűrészgyári igazgató Révhelyről, eljegyezte Fuchs Erssi- kót Nagydoboson. (Külön érUsités helyett.) Béréi Berey Maricát, Berey József nagyecsedi ref. lelkész és esperes leányát eljegyezte Martosi Móroc Sándor fővárosi tanár. — Házasság. Cigler Gyula Nagydobosról, 1911. jan. 1.-én tartja esküvőjét Ungár Bertával Nyírbátorban. — Kiütötte a szemét. Kenézi Sándor gulyás számadó és Jónás György cseléd Nagyecseden a Spitz-féle uradalomban szolgáltak. A számadó n«m volt megelégedve Jónással s ezt tudatta is v«le. Jónás ezekután kérte holmijának kiadását, ,d« a számadó ezt megtagadta. Ezen összevesztek. A számadó vasvillával támadott Jónásra és oly szerencsétlenül találta megütni, hogy balszemén súlyos sérülést szenvedett. Jónás a számadót feljelentette. — „A műtrágya haszna és használatáról“ elmen vidékünkön ifj. Széli Mihály oki. gazda, Szilágy vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, népies nyelvezetű szakelőadásokat tartott és tart a tél folyamán. Az eddigi előadások, melyeket Kocsordon, Györteleken és Nagyecseden tartott azt bizonyítják, hogy nagyon helyesen tett« a Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet, hogy a műtrágya használatát előszóval népszerüsitteti, mert mig a hirdetéseket, nyomtatványokat, füzeteket vagy szakközleményeket el sein olvassák a földművelő kis és közép birtokosok, addig az ily szakelőadást szívesen meghallgatják azt megértik, komolyan veszik a jó tanácsot és nyomban össae- állnak egy-egy vaggon műtrágya megrendelésére. A műtrágya előnyeiről és fontosságáról ifj. Széli Mihály Mátészalkán is fog előadást tartani, mely alkalommal valószínűleg, ide jön hozzánk Kovácsy Béla is a kassai gazdasági akadémia volt igazgatója ki a szőlők, főleg a homoki szőlők műtrágyázásáról fog nagyobbszabásu értekezést tartani. — Földmérési és építési munkálatokra a- jánlkozik GÁL JENÓ mérnök irodája Szatmár, Battyányi-ut 23. szám. Ad 804/1910. v. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a bpesti kir. tszéknek 94225/910 sz. végzése folytán bpesti Erzsébetvárosi bank felperes részére 2924 kor. tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 3000 kor. becsült ingóságokra a mszalkai kir. jbiróság 1910. V. 460/2 számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperesek lakásán Nagyecseden 492 ház szám a, megkezdve folytatva az 501 ház szám a. leendő megtartására határidőül 1911 évi január fjó 3 napján d. u. 2 órája kitüzetilc, amikor a biróilaglefoglalt cséplőgarni- tura s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek kész- pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, hogy ameny- nyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdései" alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes haridő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kífügesztését követő naptól számittatik. Kelt Mszalkán 1910. évi december hó 3. Péner kir. bírósági végrehajtó.
