Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-19 / 33. szám
Mátészalka, 1910. II. évf. 33, (72.) szám. : r ■ W ■augnsztits M 11 TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN. PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ejész évre — — — — — — — 8 koron«. Félévre — — — ’ — — — — 4 korona. Negyedévre — •—" — — — — -2 koron.-.. Télutóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona.-—“• Egy szám ára 20 fillér. ■ ■■■■. Felelős'szerkesztő: Dr. VIZSOLYl MANÓ. SZERKESZTŐSÉQ ÉS KIAOÖHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési díjak előre fizetendők. „ITT ÉHEN HALNOD KELL!“ (V. M.) Csodálatos, folyadék a vér. Magában nem élet. és még sincs élet nélküle. A vér adja a szervezet melegét, ö a cseppfolyóvá vált lélek. A vérszegénység, a vérveszteség gyöngévé teszi, eteröt- lenití a testet. Ha a vér beteg, beteg az egész szervezet. Ha pedig a vér megeszik, vagy elfolyik, bekövetkezik a halál. A közgazdasági élet is szerves élet. A közgazdasági organizmus vére: a kereskedelem. A mi kereskedelmünk pedig immáron több, mint egy fél évtizede, állandóan pang. A mi közgazdasági életünk tehát évek óta beteg. Vérzik Még mielőtt kellően kibontakozhattunk volna az ősi termelési módokból és áttérhettünk volna a modern kapitálisztikus termelési eszközökhöz, máról holnapra, úgyszólván égy éjszaka alatt, vasúti csomópont' lelt 'Mátészalka. A fiú már nyargalt, holott az apja még meg sem született. Elkészült a tető, anélkül, hogy előzőleg felépült volna a ház. Megvan a fejlődési eredmény, de nem volt fejlődés, amelynek logikus és- törvényszerű folyományaként jelentkezzék a vasúthálózat. Innen van aztán az, hogy mig a vasút mindott, ahol a gazdasági fejlődés következménye, kultúrát jelent, addig mi, va- sutaink révén egy máknyi kultúrához se jutottunk. Máshol a vasút pezsgő közgazdasági életet, tehát boldogulást jelent; máshol a vasút a távoli, vidékeket, egymáshoz kapcsolja; máshol a vasút a közgazdaság szervezetében az ér szerepét tölti be, melyben -benne lüktet a közgazdasági élet vére: a kereskedelem. Nálunk azonban mindez fordítva' van. A mi Vasufaink lekapcsolták a hozzánk gravftáló járásún kbeli községek nagy. részét; a mi vasutaink közgazdasági szervezetünkben csupán ws-erek, amelyek lecsapolják kereskedelmünket és elviszik fogyasztó-közönségünket egy más gócpontba, amely nem a tetőnél, hanem a fundantérttumnál kezdte meg kiépíteni a maga megélhetésének és boldogságának mentsvárát. A nyíregyházai vasnt előnynyel járt. Járásunk néhány községét közelebb hozta hozzánk' A Nagykároly— Csapi vasút szintén előnyös volt, amennyiben uj útvonalat nyitott Galicia felé, de már községeink egyrészét kivette a forgalmunkból és azt Nagykároly és Vásárosnamény között osztotta meg. Aztán jött a szatmári vasüt. Ez már egy egész vidéket szedett el tőlünk s ajándékozott Szatmárnémetinek. A végeredmény az, hogy az utólsó öt év alatt Mátészalka kereskedelmi forgalma átlagos 50H o-kal csökkent, mig az egyes kereskedők forgalomcsökkenése 50 - 80 százalék között hullámzik. Irtózatos veszteség ! Borzalmas seb, amely ott tátong közgazdasági életünk szervezetén s amelynek halálos nyílásán át patakzik vérünk! És még sincs senki a »nagyok«, a »hatalmasok«, a »befolyásosak«, a »tekintélyesek« közül, a ki ámentés gyönyörű és fenkölt munkájára vállalkozzék.. Maholnap eívérzünk, de azért senki se siet a haldokló segítségére, senki.se nyomja rá tenyerét a vérző sebhelyre. A közöny, az önzés és a szűk látókör üli orgiáját s termi meg nap-nap után a maga gyilkos következményét. Ma az isten háta mögé viszik pályaudvarunkat, holnap pedig a község hire, tudta, megkérdezése és beleegyezése nélkül,.sőt kiszámithatlan anyagi és kellőleg nem értékelhető erkölcsi kárára, összehánynak egy százszor görbe, rossz, járhatatlan kétkilóméteres vasúti utat a község 15000 kor.-nyi költségén. Csakis a Mátészalkát annyira jellemző közöny és gerinctelenség mellett lehetséges, hogy dacára a községi lakosság 1/2 része érdekének, dacára a nem is ázsiai, de áustráliai vasúti útnak, a Szat- mári-ut végén nincsen megállóhely, holott ez Kocsord, Györtelek, ökőritó, Tunyog és Keér községeknek is érdeke volna és holott á Jékey-tanyán magánérdekből, egy-két embernek hasznára és kényeimére, Gyűrtelek községben meg’tudták csinálni a külön megállóhelyet (sőt ez rakodó-állomás is) jóllehet Mátészalka község és közönsége bizonyára hozzájárult annyival a Szatmár — Mátészalkai vonal kiépítéséhez, mint azok, akiknek érdekében Györtelek állomáson kivüla »Jékey-tanya* rakodó-ál lomás lé- fesittététt. Csakis a mi gerinctelen, önző, j zsebükkel és gyomrukkal gondolkodó Pafó Páljaink, csakis a Mátészalkát annyira jellemző agrár-konzevativizmus és az ezzel együtt járó korlátolt gondolkodás mellett lehetséges, hogy a heti vásárok még mindég pénteken tartatnak, holott nincsen Mátészalkán egyetlen iparos, nincsen egyetlen kereskedő, aki be ne látná': milyen hátránynyal jár ez és milyen előnyöket hozná, ha kedden tartatnának. Mátészalka iparosai és kereskedői' egy ’ emberként óhajtják a heti vásár napjainak most jelzett megcserélését, de, azért, nincs egy étié n-egy ember, aki kezébe venné ezt az ügyet. Csakis a mi átkozott opportunitásunk mellett lehetséges, hogy ámbár mihdany- nyiunkat áthat az egyenes vasúti ut szükségének tudata és a mostani i$t undora, mégis őt évig. kellett várni, mig az egyenes ut kiépítésére nézve a ..képviselő-testületnek immáron egy- év óta végfehajtat- lanul heverő határozatáig éljufhatturik. Csák a »morbus mátészalkaiénsis* adhátja magyarázatát annak, hogy. senki egyetlen lépést se tesz arra nézve (a községi főjegyzőt kivéve) hogy a Debrecen—Beregszászi hadiut kiépítése folytán, a vasúti egyenes ut kiépítési és fentartási költségei, mélyek tízezrekre "rúgnak és elkerülhetetlenek, a községről az államra hárittassanak, holott ez nagyon csekély utánjárással .elérhető és kivihető volna, csak úgy, mint a heti vásár napjának megcserélése. Csakis ilyen
