Mátészalka, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-22 / 29. szám
Mátészalka, 1910. II. évf. 29. (68.) szára. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Julius hó 22. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Kgssz évf« — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 koron*. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----— Egy szám ára 20 fillér. ——>---Fe lelős szvrkcxz*.: Dr. VIZS0LY1 MáNÓ. SZERKESZTÖSÉQ ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak elóre fizetendők. Irta: KERTÉSZ IfiNÁC. lde-tova másfél esztendeje, hogy a »Mátészalka* első száma megjelent s ezzel megszületett a világ első és legnagyobb ! hatalmasságának, a sajtónak helyi képvise- ! lője: a helyi sajtó. Hogy ez a sajtó az elmúlt másfél esz- j tendöt milyen munkával töltötte és munká- jánák mik voltak a következményei, azt majd a jövő Kliöia fogja elmondani. Itt csak az olvasó közönség bizonyos tévédé- j seire kívánok rámutatni, hogy ez irányban is tisztázódjanak az eszmék és sajtónk annál biztosabban és eredményesebben haladhasson a kitűzött cél felé. Sajtó . . .! Mikor mi vidékiek sajtóról beszélünk, az alatt rendesen az egész országot, az j ország közvéleményét irányitó fővárosi sajtót értjük. Ennek termékei között mindenki megtalálja azt, mely leginkább megfelel gondolkozásának, amely, — hogy úgy mondjam — egészen a szája ize szerint beszél. Hiszen a fővárosi sajtónak annyi orgánuma van, a hány fej és a hány vélemény. Ezért találhatja fel abban minden olvasó a neki tetszőt, a neki megfelelőt. Ez ejti aztán a közönséget tévedésbe a helyi sajtóval szemben, amikor ugyanazt követeli ettől, amit a fővárositól, hogy t. i. mindig és midenben egyesek kedve szerint beszéljen. Ez a követelés pedig lehetetlen! Mert mig a fővárosi sajtó, ha élni akar, csak azt Írhatja meg, amit a közönség gondol, a vidéki sajtónak épen arról kell írni, amire a közönség nem gondol. Míg a fővárosi sajtó a megtörtént eseményekről mondja el mindazt, amit a közönség mondana el, ha módjában volna, addig a vidéki, különösen kis városi sajtónak meg kell keresni a megtörténhető eseményt s ennek megtörténését elő kell segíteni. Ki kell nyitnia a közönség szemét, hogy j meglásson olyan dolgokat is, melyeket eddig észre nem vett. Kezdeményezni, ujita..., teremteni kell a kis városi sajtónak, mert csak ez ad neki létjogosultságot, de egyben ez szüli azt az idegenkedést és ellenszenvet is, i melyet a kis városi közönség saját sajtó orgánuma iránt mutat. Minden embernek, de különösen a tudomány szülte korszakos alkotások közvetlen szemlélésétől távol álló vidéki, kis városi embernek természetében rejlik, hogy irtózik minden újítástól. De minden létező szervezet már maga is akadálya az újjászervezésnek s igy inkább a régi intézmény önfentartási erejének tudható be az idegenkedés, mellyel az emberek az újítást fogadni szokták. Nem emberi roszaságnak, hanem az emberi gyarlóságnak, következménye volt tehát az ellenszenv, mellyel városunk társadalmának némely rétege a »Mátészalka* megszületését fogadta s ugyancsak ez az oka azoknak a következetes félremagyarázásoknak is, melyekkel ennek egyes cikkeit még ma is egyesek kisérik. Pedig csak a vak nem látja azokat az előnyöket, melyeket ez a lap igazságos, bátor, nyílt, egyenes szókimondásával városunk és járásunk társadalmának szerzett, mert ha nem is egészben, de nagy részben ennek köszönhető az a haladás, mely társadalmunk különféle téréin észlelhető. Mint mindenkinek, úgy ami városunk lakóinak is tudatára kell végre ébredniök, hogy átmeneti korban élünk, amikor minden társadalmi intézményen bizonyos belső forrongás, lassú, de észrevehető átalakulás megy végbe. Ezt a átalakulást megakadályozni senkinek sincs hatalmában, de előmozdítani mindenkinek érdekében áll. Ezt teszi első sorban lapunk is, melynek a homlokzatán álló cime: »Társadalmi lap* megadja a marsrutáját is. Ettől sem jobbra, sem balra eltérnie nem szabad. Nem egyeseknek, nem klikkeknek, nem pártoknak, hanem a város egész társadalmának szolgálatába szegődött ez a lap. Ezért nem revolverezhet, nem hajhászhatja a szenzációkat, nem zenghet érdemtelenül senkiről dicshymnuszokat, de nem is hallgathat el megtorlatlanul a társadalom vagy ennek intézményei ellen elkövetett bűnt vagy mulasztást bárki követte is azt el. A városnak, a város társadalmának és igy a társadalmat alkotó lakosoknak a szebb és jobb jövőjét elősegíteni, — úgy szólván — megteremteni tűzte ki lapunk céljául. Ennek a célnak az elérésében, vagy legalább is a megközelítésében lapunk segítségére sietni, a társadalom minden tagjának önmaga iránti kötelessége. Ne azt nézzük tehát, hogy mi választ el bennünket, hanem mi egyesíthet mindnyájunkat eme magasztos cél elérésében ! Ékszerek, órák, arany= és eziistnemuek alkami ajándéktárgyak legolcsóbban elsőrangú ékszerésznél NYÍREGYHÁZA, VAROSHAZ-UTCZA 3. SZÁM. A HELYI SAJTÓ.
