Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)
1909-09-10 / 23. szám
2. oldal. 23. szám. dekei ezt, az e kérdések tekintetében ugyan néma költségvetés dacára is, megkívánják. Az 1909. évre szóló pótköltségvetés tervezete 21 tétel alatt sorolja fel azokat a kiadásokat, amelyek összegükben 16767 K. 69 fillért tesznek ki, amelyből azonban 3232 K. 09 fill, többletbevétel cinién megtérül. A pótköltségvetés kiadási tételeiben a többek közt a következő összegek szerepelnek: a községi ingatlanok adójára 209 K. 86 fill.; a polgári iskolai tanárok nyugdijára (!) 105 K. 12 fill.; tisztviselői lakbérre 400 K.; főjegyzői írnok fizetésére 1000 K.; az ipariskolára 400 K.; beteg, ápolási költségekre 1200 K.; a polgári iskola költségei (mint előre nem látott többlet kiadás!) 4000 K.; és-a sertés vágóhidra 5000 K. Az 1910. évi költségvetés tervezetének bevételi rovatában a következő összegek szerepelnek: 1. Haszonbéri és bérleti jövedelmek címén 8110 K. (földbér 970 K.; Járásbíróság 2400 K.; Ipar- és kereskedelmi bank 720 K.; csendőrség 800 K.; Szóbél 1500 K.; belsőségi taksások 60 K.; vágóhíd 1600 K.;) II. jogok és javadalmak jövedelme címén 8802 K. 20 fill. (E jövedelmek legnagyobb két tételét a fogyasztási adó (6000 K.) és a fogyasztási pótadó (2500 K.) teszi. III. vegyes bevételek címén 2278 ív. (Legnagyobb tétel a végrehajtási bevételek összege 100Ö K.:) Összbevétel ezek szerint 19.190 K. 20 fillér. A kiadási rovat tételeit alkotják: I. köztartozások, u. m. tisztviselői nyugdíj 569 K. 88 fill.; közmivelődési pótadó 341 K. 92 fill.; jegyzői nyugdíj 911 K. 80 fii.; utfenttartás 687 K. 84 fill.; vasúti pótadó 683 K. 05 fill.; tanítói nyugdíj (bele értve az állami óvónő nyugdiját is) 144 K. stb. E rovat végösszege 4998 K. 20 till. (1909- ben 5305 K. 02 fill.) 11. személyes járandóságok : biró fizetése 600 K.; albiró fizetése 400 K.; főjegyző fizetése 2040 K., lakbére 600 K., irnoktartási dija 2000 K. ; aljegyző fizetése 800 K., lakbére 400 K.; pénztárnok fizetése 600 K.; közgyám fizetése 480 K.; 2 kisbiró fizetése 1200 K., ruha illetménye 300 K.; óvónő fizetése 200 K.; szülésznő fizetése 480 K.; gazdasági kertre 50 K-; összesen (1909. évben 9710 K.) 10.150 ív. III. Irodai szükségletek 760 K. IV. Hivatalos helyiségek fűtése és világítása (1’909-ben 760 K.) 800 K. V. Hivatalos fuvar dijak és úti dijak 550 K. VI. Épületek fenttartása 1500 K. VII. Adóssági kamatok 9900 K. (1909-ben 8432 K. 12 fii.) VIII. Utak, kutak és hidak fenttartása 1200 K. (1909-ben 1000 K.) IX. Tanügy: Ipartanonciskola 1650 (volt 2000) K.; óvoda 1100 (volt 1300) K.; gazdasági iskola 6000 K. A polgári iskola (1900-ben 6500 K.!) kiesik. E tétel végösszege 3350 (1909-ben \DA00) ív. X. Vegyes kiadások u. m. utcák világítása 1800 K. végrehajtásiköltségek 1000 K.; szegény-alap 1600 K. és előre nem látható kiadások 2000 k. ; ösz- szesen 16.100 k. A kiadások és bevételek mérlege tehát 49.308 K. 20 fill, összkiadást (1909. évben 62.264 K. 13 fill.) és 19,190 K. 20 fill. összbevételt tüntet fel. így tehát fedezetlenül 30.118 K. marad (1909. évben 41.229 K. 84. fill.) mi 50.065 k. 92 fii. adóalap mellett 60°/0 pótadónak felel meg. Az 1910. évben tehát — a költségvetési terv szerint — 221h°/0-kal esik a községi pótadó. Ez a körülmény minden esetre jóleső és helyes, de mi valami nagy jelentőséget nem tulajdonítunk néki. Sőt még valami kitörő örömmel se regisztrájuk ezt a kis megtakarítást. Mért míg egyfelől azt látjuk, hogy e 221/üo/o-os pótadó csökkenést, tisztán a kuliur-célokra fordított összegek redukálásával érjük el, addig más Jelöl tisztában vagyunk a 6.0°/o-ös potadó efemer jellegével és a pótadó °/0-ának állandó hullámzásával. A magunk részéről szívesebben fizetünk akar 100u/0 pótadót, de megleMÁT ÉSZ A LKA gyen mindenünk, amire föltétlenül szükségünk van, mintsem hogy akár csak 50°/o-ot is fizessünk, de ne legyen érte semmink se. Mindezek közlése mellett még csak azt óhajtjuk kijelenteni, hogy e cikkünkben elmondottak ko/ántsem merítik ki azt a kommentárt, melylyel a költségvetési tervezet tételeit a mi községi politikánk szempontjából kisérni óhajtjuk. Jelen cikkünk inkább informativ jellegű. Részletes kritikát itt- most nem adunk. Szolgáljanak zsinórmértékül a jelen cikkünkben általánosságban elmondottak. Ha nem csal az itélő-képességem, a világ szeme, mely különben csak nagyobb botrányok alkalmával szokott felénk fordulni ezúttal Budapest felé szegeződött. A jámbor olvasó, aki középiskolai tanulmányai során, részletesen megismerkedett. Waterlooi ütközöttel és annodazumai a táblán is le tudta rajzolni a mohácsi vész seregeinek katonai elrendezését, sohasem fogja megtenni, hogy a világtörténelem egyik legfontosabb csatáját a Muzeum körút egy piros téglás palotájában vívták meg, a mely béke idején technikusoktól nyüzsög, és arról nevezetes, hogy ott fogják a világ legtöbb absentiáját. A jámbor olvasót ugyanis sok mindenre megtanították középiskolás tanárai, de egysem akadt, aki annak idejen elmagyarázta volna, hogy Tatabányán kemény véres halálra szánt csatát küzdöttek végig a thyphüs bacilussal az orvosok, valamint feledés borítja annak a bécsi professornak a nevét is, aki a pesti bacillus tanulmányozása közben háláira inficiálta magát és senki sem önt a fiatal francia orvosról Baziról, akinek operatió köz ben egy csöpp genny cseppent a szemébe és harmad napra gyep alátette a fiatal hőst. Nézd meg egyszer jámbor olvasó, az Üllői- utí komor paloták bensejét, vagy menj el a kolozsvári klinikákra: ezernyolcszáz kemény elszánt fiatal koponyát találsz a hörgő kékülő, utolsókat rugó betegek között, akik között otthonosan, mintegy a halál komor folyasóin sétálva, tesznek-vesz- nek, járnak-kelnek a medikusok. Lefogják a haldokló szemeit, a kiröppenő élet rozoga omladékain még egyszer bekukucskálnak, félretéve minden kényelmet, nyugalmat, hogy A három legény, módszerint: Kondor János, Demeter Laci és Dobos Ferkó, elhúzódva, hason feküdtek a korcsma háta mögötti szérűbe s csöndes pipálással várták a tizenkét órát, a tett óráját. A legények nem beszélgettek: tervükkel már készen voltak. Csak néha gyújtotta meg egyikmásik a masinát a falon, s aztán elnézték annak phosphoreskálását. Lassan bár, de az idő még is eljött. A falu tornyában tizenkettőt ütött az óra. — Gyerünk fiuk, szólt Kondor Jani, nincs sok vesztegetni való időnk. A fiuk is ott lesznek nem sokára Felállottak és elmentek a patakparti révházhoz. * * * * Mire az óra a félegyet elütötte, tiz legény volt együtt. Mindeniknél két szál hatalmas gyertya és lepedő. — Nos fiuk, szólt Kondor, hallgassátok meg, hogy miért jöttünk össze. Talán felesleges mondanom, hogy én, a Laci és Ferkó kikosarozott ké rői vagyunk a Balog uram fogadott leányának, örzsinek. S ái'^rt, hogy nálunk sokkal hitványabb legénynek adta kezét, meg kell boszulnunk magunkat. A falul?311 mindenki tudja, hogy Örzse mélyen alszik. Ezt fogjuk hát mi is felhásználni tervünk véghezvitelére. A leány künn alszik a tornácon egy hárságyon. Mos tehát, ha van bennetek bátorság és jó baráti szeretet, úgy segédkezet fogtok nyújtani tervünk véghezvitelében. Hogy minek a gyertya és lepedő, meglátjátok künn a temetőben, ahova a leányt vinni akarjuk. És most, ha akartok, jertek utánam. A kilenc legény szó nélkül indult el a ko- lompos Kondor után. Csakhamar elérték a Balog uram házát; ott a négy markosabb legény bement az udvarra, ahonnan látni lehetett az irigyelt, büszke ^leányzót. Csöndesen állottak meg az ágy körül és kis ideig nézték annak hullámzó, szép, ala- bástrom kebelét. Majd adott jelre megkapták az ágyat, s mint valami könnyű pelyhet vitték ki a temetőbe anélkül, hogy a leány felébredt volna. Az ég teljesen beborult. Sürü sötétség kelet- | kezett, hogy annál vakítóbbak legyenek a villámlások. Csönd volt, hogy annál jobban visszhangozzék a haragos ég moraja. Az ágyat a neki vadult legények egy kis tisztáson helyezték el. A hat legény szerteszéledt, s mindenik egy sírnál foglalt helyet. Ott a sírba dugdosták a gyertyákat és mindenikük egy fehér lepedőt magára véve, elkezdték kísérteties hajlon- gásaikat, miközben elrettentő, siri hangon nyivákoltak. A négy legény is hasonlóképen cselekedett, csakhogy közvetlen az ágy meltett. Kis ideig tartott ez az egész, amikor csak egyszer az ég borzasztót zengett, mire a leány felébredt. Előbb szét nézett, s mint aki nem hisz szemeinek, megdörzsölte azokat. Majd midőn végtelen ijedelmében a »kísérteteket« észrevette, egyet sikoltot és holtan dőlt hátra ágyán. Később a legények, mint akik dolgukat legjobban végezték, ott hagyták a meghalt leányt a temetőben. ❖ =£ ❖ Másnap híre futott az egész környéken, hogy Balog örzsit a boszorkányok kivitték a temetőbe, ahol életét vesztette. Később azonban kiderült minden, s a legényeket is utói érte a törvény keze. Összefogdos- ták őket és börtönbe vetették. A négy legényt azonban, kik az ágyhoz közel állottak, szabadon bocsájtották, mert azok a borzasztó látvány hatása alatt — megőrültek. Ijl ÍjC * Tiz óra körül járt az idő, mikor a mesének vége lett. A még fenn lévő katonák sóhajtottak egyet és aztán elaludtak. Levélbeli megkeresd ;kre árjegy* íekkel és köüségveíéí- ,se* áijlalanaszolgainak. 7-‘3 !! MOTOR 1! 1^ílIV7Í10’ Tpfiívól'íilr motortelepe Budapest l\íllL£(lg ICölVüieiV Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolajén benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegyzékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.
