Mátészalka 1909 (1. évfolyam, 13-39. szám)

1909-09-10 / 23. szám

2. oldal. 23. szám. dekei ezt, az e kérdések tekintetében ugyan néma költségvetés dacára is, megkívánják. Az 1909. évre szóló pótköltségvetés tervezete 21 tétel alatt sorolja fel azokat a kiadásokat, amelyek összegükben 16767 K. 69 fillért tesznek ki, amelyből azonban 3232 K. 09 fill, többletbevétel cinién meg­térül. A pótköltségvetés kiadási tételeiben a többek közt a következő összegek szerepel­nek: a községi ingatlanok adójára 209 K. 86 fill.; a polgári iskolai tanárok nyugdi­jára (!) 105 K. 12 fill.; tisztviselői lakbérre 400 K.; főjegyzői írnok fizetésére 1000 K.; az ipariskolára 400 K.; beteg, ápolási költ­ségekre 1200 K.; a polgári iskola költsé­gei (mint előre nem látott többlet kiadás!) 4000 K.; és-a sertés vágóhidra 5000 K. Az 1910. évi költségvetés tervezetének bevételi rovatában a következő összegek szerepelnek: 1. Haszonbéri és bérleti jöve­delmek címén 8110 K. (földbér 970 K.; Járásbíróság 2400 K.; Ipar- és kereskedel­mi bank 720 K.; csendőrség 800 K.; Szó­bél 1500 K.; belsőségi taksások 60 K.; vá­góhíd 1600 K.;) II. jogok és javadalmak jövedelme címén 8802 K. 20 fill. (E jö­vedelmek legnagyobb két tételét a fo­gyasztási adó (6000 K.) és a fogyasztási pótadó (2500 K.) teszi. III. vegyes bevételek címén 2278 ív. (Legnagyobb tétel a végre­hajtási bevételek összege 100Ö K.:) Összbe­vétel ezek szerint 19.190 K. 20 fillér. A kiadási rovat tételeit alkotják: I. köztartozások, u. m. tisztviselői nyugdíj 569 K. 88 fill.; közmivelődési pótadó 341 K. 92 fill.; jegyzői nyugdíj 911 K. 80 fii.; utfenttartás 687 K. 84 fill.; vasúti pótadó 683 K. 05 fill.; tanítói nyugdíj (bele értve az állami óvónő nyugdiját is) 144 K. stb. E rovat végösszege 4998 K. 20 till. (1909- ben 5305 K. 02 fill.) 11. személyes járan­dóságok : biró fizetése 600 K.; albiró fize­tése 400 K.; főjegyző fizetése 2040 K., lakbére 600 K., irnoktartási dija 2000 K. ; aljegyző fizetése 800 K., lakbére 400 K.; pénztárnok fizetése 600 K.; közgyám fize­tése 480 K.; 2 kisbiró fizetése 1200 K., ruha illetménye 300 K.; óvónő fizetése 200 K.; szülésznő fizetése 480 K.; gazdasági kertre 50 K-; összesen (1909. évben 9710 K.) 10.150 ív. III. Irodai szükségletek 760 K. IV. Hivatalos helyiségek fűtése és vilá­gítása (1’909-ben 760 K.) 800 K. V. Hiva­talos fuvar dijak és úti dijak 550 K. VI. Épületek fenttartása 1500 K. VII. Adóssági kamatok 9900 K. (1909-ben 8432 K. 12 fii.) VIII. Utak, kutak és hidak fenttartása 1200 K. (1909-ben 1000 K.) IX. Tanügy: Ipar­tanonciskola 1650 (volt 2000) K.; óvo­da 1100 (volt 1300) K.; gazdasági iskola 6000 K. A polgári iskola (1900-ben 6500 K.!) kiesik. E tétel végösszege 3350 (1909-ben \DA00) ív. X. Vegyes kiadások u. m. utcák világítása 1800 K. végrehajtásikölt­ségek 1000 K.; szegény-alap 1600 K. és előre nem látható kiadások 2000 k. ; ösz- szesen 16.100 k. A kiadások és bevételek mérlege tehát 49.308 K. 20 fill, összkiadást (1909. évben 62.264 K. 13 fill.) és 19,190 K. 20 fill. összbevételt tüntet fel. így tehát fedezetlenül 30.118 K. marad (1909. évben 41.229 K. 84. fill.) mi 50.065 k. 92 fii. adóalap mellett 60°/0 pótadónak felel meg. Az 1910. évben tehát — a költségve­tési terv szerint — 221h°/0-kal esik a köz­ségi pótadó. Ez a körülmény minden esetre jóleső és helyes, de mi valami nagy jelentőséget nem tulajdonítunk néki. Sőt még valami kitörő örömmel se regisztrájuk ezt a kis megtakarítást. Mért míg egyfelől azt látjuk, hogy e 221/üo/o-os pótadó csökkenést, tisz­tán a kuliur-célokra fordított összegek redu­kálásával érjük el, addig más Jelöl tisztában vagyunk a 6.0°/o-ös potadó efemer jellegé­vel és a pótadó °/0-ának állandó hullámzá­sával. A magunk részéről szívesebben fizetünk akar 100u/0 pótadót, de megle­MÁT ÉSZ A LKA gyen mindenünk, amire föltétlenül szüksé­günk van, mintsem hogy akár csak 50°/o-ot is fizessünk, de ne legyen érte semmink se. Mindezek közlése mellett még csak azt óhajtjuk kijelenteni, hogy e cikkünkben elmondottak ko/ántsem merítik ki azt a kommentárt, melylyel a költségvetési ter­vezet tételeit a mi községi politikánk szempontjából kisérni óhajtjuk. Jelen cik­künk inkább informativ jellegű. Részletes kritikát itt- most nem adunk. Szolgálja­nak zsinórmértékül a jelen cikkünkben ál­talánosságban elmondottak. Ha nem csal az itélő-képességem, a világ szeme, mely különben csak nagyobb botrányok al­kalmával szokott felénk fordulni ezúttal Budapest felé szegeződött. A jámbor olvasó, aki középisko­lai tanulmányai során, részletesen megismerkedett. Waterlooi ütközöttel és annodazumai a táblán is le tudta rajzolni a mohácsi vész seregeinek kato­nai elrendezését, sohasem fogja megtenni, hogy a világtörténelem egyik legfontosabb csatáját a Mu­zeum körút egy piros téglás palotájában vívták meg, a mely béke idején technikusoktól nyüzsög, és arról nevezetes, hogy ott fogják a világ leg­több absentiáját. A jámbor olvasót ugyanis sok mindenre meg­tanították középiskolás tanárai, de egysem akadt, aki annak idejen elmagyarázta volna, hogy Tata­bányán kemény véres halálra szánt csatát küzdöt­tek végig a thyphüs bacilussal az orvosok, vala­mint feledés borítja annak a bécsi professornak a nevét is, aki a pesti bacillus tanulmányozása köz­ben háláira inficiálta magát és senki sem önt a fiatal francia orvosról Baziról, akinek operatió köz ben egy csöpp genny cseppent a szemébe és har­mad napra gyep alátette a fiatal hőst. Nézd meg egyszer jámbor olvasó, az Üllői- utí komor paloták bensejét, vagy menj el a ko­lozsvári klinikákra: ezernyolcszáz kemény elszánt fiatal koponyát találsz a hörgő kékülő, utolsókat rugó betegek között, akik között otthonosan, mint­egy a halál komor folyasóin sétálva, tesznek-vesz- nek, járnak-kelnek a medikusok. Lefogják a haldokló szemeit, a kiröppenő élet rozoga omladékain még egyszer bekukucskál­nak, félretéve minden kényelmet, nyugalmat, hogy A három legény, módszerint: Kondor Já­nos, Demeter Laci és Dobos Ferkó, elhúzódva, hason feküdtek a korcsma háta mögötti szérűbe s csöndes pipálással várták a tizenkét órát, a tett óráját. A legények nem beszélgettek: tervükkel már készen voltak. Csak néha gyújtotta meg egyik­másik a masinát a falon, s aztán elnézték annak phosphoreskálását. Lassan bár, de az idő még is eljött. A falu tornyában tizenkettőt ütött az óra. — Gyerünk fiuk, szólt Kondor Jani, nincs sok vesztegetni való időnk. A fiuk is ott lesznek nem sokára Felállottak és elmentek a patakparti révházhoz. * * * * Mire az óra a félegyet elütötte, tiz legény volt együtt. Mindeniknél két szál hatalmas gyertya és lepedő. — Nos fiuk, szólt Kondor, hallgassátok meg, hogy miért jöttünk össze. Talán felesleges mon­danom, hogy én, a Laci és Ferkó kikosarozott ké rői vagyunk a Balog uram fogadott leányának, örzsinek. S ái'^rt, hogy nálunk sokkal hitványabb legénynek adta kezét, meg kell boszulnunk ma­gunkat. A falul?311 mindenki tudja, hogy Örzse mélyen alszik. Ezt fogjuk hát mi is felhásználni tervünk véghezvitelére. A leány künn alszik a tor­nácon egy hárságyon. Mos tehát, ha van benne­tek bátorság és jó baráti szeretet, úgy segédkezet fogtok nyújtani tervünk véghezvitelében. Hogy mi­nek a gyertya és lepedő, meglátjátok künn a te­metőben, ahova a leányt vinni akarjuk. És most, ha akartok, jertek utánam. A kilenc legény szó nélkül indult el a ko- lompos Kondor után. Csakhamar elérték a Balog uram házát; ott a négy markosabb legény bement az udvarra, ahonnan látni lehetett az irigyelt, büsz­ke ^leányzót. Csöndesen állottak meg az ágy kö­rül és kis ideig nézték annak hullámzó, szép, ala- bástrom kebelét. Majd adott jelre megkapták az ágyat, s mint valami könnyű pelyhet vitték ki a temetőbe anélkül, hogy a leány felébredt volna. Az ég teljesen beborult. Sürü sötétség kelet- | kezett, hogy annál vakítóbbak legyenek a villám­lások. Csönd volt, hogy annál jobban visszhan­gozzék a haragos ég moraja. Az ágyat a neki vadult legények egy kis tisztáson helyezték el. A hat legény szerteszéledt, s mindenik egy sírnál foglalt helyet. Ott a sírba dugdosták a gyertyákat és mindenikük egy fehér lepedőt magára véve, elkezdték kísérteties hajlon- gásaikat, miközben elrettentő, siri hangon nyivá­koltak. A négy legény is hasonlóképen cselekedett, csakhogy közvetlen az ágy meltett. Kis ideig tartott ez az egész, amikor csak egyszer az ég borzasztót zengett, mire a leány felébredt. Előbb szét nézett, s mint aki nem hisz szemeinek, megdörzsölte azokat. Majd midőn vég­telen ijedelmében a »kísérteteket« észrevette, egyet sikoltot és holtan dőlt hátra ágyán. Később a legények, mint akik dolgukat leg­jobban végezték, ott hagyták a meghalt leányt a temetőben. ❖ =£ ❖ Másnap híre futott az egész környéken, hogy Balog örzsit a boszorkányok kivitték a temetőbe, ahol életét vesztette. Később azonban kiderült minden, s a legé­nyeket is utói érte a törvény keze. Összefogdos- ták őket és börtönbe vetették. A négy legényt azonban, kik az ágyhoz kö­zel állottak, szabadon bocsájtották, mert azok a borzasztó látvány hatása alatt — megőrültek. Ijl ÍjC * Tiz óra körül járt az idő, mikor a mesének vége lett. A még fenn lévő katonák sóhajtottak egyet és aztán elaludtak. Levélbeli megkeresd ;kre árjegy* íekkel és köüségveíéí- ,se* áijlalana­szolgainak. 7-‘3 !! MOTOR 1! 1^ílIV7Í10’ Tpfiívól'íilr motortelepe Budapest l\íllL£(lg ICölVüieiV Aulich-utca 7. szám. Ajánlják a legjobb és legbiztosabb járatú szivógáz, nyersolaj­én benzinmotor-gépüket, benzinlokomobil cséplőkészletüket a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Levélbeli megkeresésekre árjegy­zékkel és költségvetéssel díjtalanul szolgálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom