Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)

1912-05-17 / 20. szám

4-ik oldal. MÁTÉ SZÁLKÁDÉ S VIDÉKE. 20-ik szám. rozott ezen az estén, úgy látszik ez a szerep (Bessy szobalány) kedvence. De Kálny István (koresmáros) is sokoldalú tehetségéről tett tanúságot. Vasárnap Gerő K. „Próbaházasság“ c. énekes népszinmüve került színre ugyancsak telt ház mellett. Várdai (Bokor Berci szere­pében) igen ügyes, szép alakítást nyújtott. Hasonlóan jól alakított Pomán a paraszt- gazda szerepében, de T. Szigeti Ibolyka és Kürthy Frida is hozzájárult az est sikeréhez. A király. Itt először ! Hétfőn „Flers és Caillavet“-nek Mihály Ferenc által franciából fordított „A király“ c. vigjátékát adták sikerült összjátékban. A szerepek kitünően voltak kiosztva. A szerep­lők kivétel nélkül megállották helyüket és gyönyörű ossz játékot nyújtottak. Tarján Aladár jól játszotta „Bourdier“ képviselő szerepét, aki a szociálizmusnak exponált hive, rajongó képviselője és a hatalom birtokában, mint miniszter egymásután adja fel elveit, sőt szerelmét is feláldozza a hatalom kedvéért. Társadalmi tünet ez, midőn hangos frázisok, a hazafias szólamok mint pillanatnyi fényes szikrák tűnnek el az élet acél pengéjén. „A király“ szerepét Jávor Ervin játszotta. Jávor az itteni idény alatt most jutott nagyobb szerephez. S vártuk ezt az estét, mert kiván­csiak voltunk rá, hogy mennyire haladt ez a fiatal színész pályáján a tavalyi idény óta. Jávort alakja, intelligenciája nagyon elősegí­tik pályáján. De igazságtalanok volnánk, ha tehetséget nem látnánk benne. Igen, mi jövőt jósolunk Jávornak. Nem játszik azzal a ki­forrott tapasztalatokkal, gazdag rutinnal, mint Tarján, de hiszen még fiatalabb is jóval Tarjánnál, de alakításai nem sablonosak, önállóak, eredetiek es meglátszik, hogy ez a fia­tal ember gondolkodik minden egyes szerepén és behatol annak szellemébe. Játéka könnyed, fel­lépése elegáns és igen sok jó tulajdonság van benne arra nézve, hogy felfogását ér­vényre juttassa. Ez a fiatalember alkot és ez a művészet és ez az, ami reményekre jogosít. Várdai „Blond“ titkos rendőr szere­pében alakitő képességéről, ambíciójáról és komoly szorgalmáról újból meggyőzött ben­nünket, Katona Teruskáról pedig legelőször kellett volna megemlékeznünk, ki „Marthe“ Bourdier nejében egy egyszerű, polgári asz- szony szerepét adta, ki mint radikális elve­ket valló képviselő neje kénytelen a királyt vendégül látni és egyszerre belecseppen a legfelsőbb körökbe ős örökösen vergődik az étikét láncai között. Katona Terus bájosan adta ezt a szerepet és újból nagy tehetségei­ről tett tanúságot. Kedden Sterk Vilmos nagy operettje „Bál az udvarnál“ került színre D. Nagy Margit jutalomjátőkául. D. Nagy Margitot nagy művészi erőnek tartjuk. De művészete még sok változás előtt áll, tehetsége most van fejlődésben. Orgánuma kissé gyenge, de ez mit sem változtat kedves játékán. Erzsébet grófi leány szerepét töltötte be, azonban konstatáljuk, hogy van jobb szerepe is ennél. Az est sikere Katona Terust illeti, kinek min­den jelenését tapsokkal honorálta a közön­ség. Különben az meglátszott, hogy a most betanult szerepeket ő tudta legjobban. Sze­repét nemcsak betanulta, de uj szerepébe Halden Juonnéba bevitte művészi alkotó erejét és tökéletesítette az iró alkotását. Meglátszott rajta ez estén, hogy különös jő kedvvel játszott és felvillanyozta nemcsak az uj sze­repben feszesen mozgó társait, de a közön­séget is és megmentette az előadást, (mint azt már igen sokszor tette) a mindennél fontosabb ilusiót, (melyen a hercegi kosztüm sokat rontott) Katona Terusnak ez az alakí­tása sokáig emlékezetünkbe vésődik. Külön­ben is minden egyes kreációja ügyes, ötletes, hangja kellemes, tánca kecses és elsőrangú él­vezetet nyújtanak a distingválni és művésze­tért lelkesedni tudó csekély, de annál lelke­sebb közönségnek. Különben Tarján is kitünően alakított (Kola gróf) és a derék, jó Pintye is megálotta a helyét (A herceg,) valamint T. Szigeti Ibolyka is (Coralle tár- salkodőné) igen temperamentumos volt és D. Nagy Kálmán (Roden báró) is jól játszott. Szerdán „Leányvásár“ került színre másodszor. Az előadás jó volt, felvonáskö" zökben Dávid Ödönné úrasszony, helybeli fogtechnikus neje szép cimbalomjátékával és énekével szerzett kellemes perceket a publi­kumnak. Csütörtökön este a Vígszínház szenzá­ciós újdonsága került színre Kürthy Frida jutalomjátőkául. Kürthy Frida tanúságot tett ismét arról, hogy szorgalmas, jeles komikáné. Az összjátők jó volt. S most búcsúzunk a társulattól, az utolsó előadás lezajlása után. A fiatal igazgatótól, ki mindent elkövet a közönség szórakoztatása érdekében, a ki kedves nejében is jó erőt bir ezen cél érde­kében, a társulat minden egyes tagjától. Isten velők! . . . Hulljon sok virág utjokba . . . S ha valamelyikük úgy gondolná, hogy nem részesült kellő méltánylásban, tudja be a rövid időnek, mely alatt a leglelkiösmerete- sebb igyekezetünk dacára sem tudtuk műkö­dését jól megfigyelni. Az igazgatónak pedig azt mondjuk utravalóul, hogy a közön­ség részéről iránta megnyilvánult szinpatia megtartásáért kövessen el mindent, ápolja társulatában az együttérzést, mert siker összmiiködés csak igy lehetséges és el ne felejtse, hogy hálával tartozik társulata egyes tagjainak, kik ügyét diadalra vitték! Méltá­nyosságot és megbecsülést csak az várhat, ki a maga körében szintén ezeket gyako­rolja! . . . Spektator. HÍREK. — Lapunk volt felelős szerkesztője a következő sorok közlésére kért fel bennünket: A »Mátészalka és Vidéke« igen t. olvasó közönségének ezúton hozom tudomására, hogy a lap szo­rosabb értelemben vett szerkesztősé­géből munkatársi minőségem megtar­tása mellett, a mai naptól kiléptem. Ezen elhatározásomat azon körülmény tette részemről szükségessé, mert a mindinkább fejlődő lap felelős szer­kesztői, kiadói s tulajdonosi minősé­gemből folyó kötelezettségek oly súlyos terhet róttak reám, a melynek egyéb elfoglaltságom miatt oly lelkiismere­tességgel és pontossággal, a melyet a lap érdeke megkiván, eleget tenni már képes nem vagyok. Dr. Barta Ignác. — Szerkesztőségi hir. Dr. Barta Ig­nác elfoglaltságára hivatkozással szer­kesztőségünkből kilépett. Midőn saj­nálkozással vesszük tudomásul távo­zását, egyúttal olvasóink tudomására hozzuk, hogy helyette dr. Török Árpád, a helybeli ügyvédi kar egyik fiatal, szimpatikus tagja lett lapunk felelős szerkesztője. Dr. Török Árpád eddig is irt lapunkba álnév alatt és nagy ügyességgel kezeli a tollat és nagy lelkesedéssel szegődött lapunk céljai­nak szolgálatába. Dr. Törökben hatá­rozottan egy nagy erősséget nyert lapunk. A hirlapirásra különben multj a is predesztinálja, mert egy esztendeig volt a Szatmáron megjelenő „Szatmár“ cimü politikai hetilap felelős szerkesz­tője és két évig volt a „Szamos“ cimü, szintén szatmári napilap belső dolgo­zótársa. Örömmel üdvözöljük tehát őt körünkben. Még csak azt jegyezzük meg, hogy dr. Barta továbbra is la­punk kötelékébe fog tartozni, mint lapunknak lelkes hive és munkatársa. — A cukorkanap eredménye. A cukorka­nap érdekében közreműködő úrasszonyok és urleányok fáradhatatlan buzgóságát igen szép siker koronázta. Közel 300 korona jött be az eladott cukorkák és cigarettek árából. Az elárusító urleányok a következők voltak : a vasútnál Farnek Gabica, Berthe Dechusses Kathona Mancika 20.02 K ; bent a városban : Szoboszlay Piroska és Éless Juliska közösen árultak 20.90 K-t, Arnolt Giziké 13.50 K-t, Rohay Margitka 18.90 K-t. Bányay Juliska 20.88 K-t, Szatmári Margitka 9.82 K-t, Sar- kady Erzsiké 28.70 K-t, Puskás Zsuzsika 10.30 K-t, Rohay Bertuska 13.54 K-t, Weisz Ilonka 18.24 K-t, Gráf Ila 14.06 K-t, Komo- rócy Nunu 11.40 K-t, Weisz Piroska 31.16 K-t, Berger Irénke (?) K-t, Péchy Hanna és Klotildka 1.20 K-t, Berger Irénke 40 K-t és Vida Katica —.40 K-t. — Vármegyei közgyűlés f. hó 9-én délelőtt fél 11 órakor tartatott meg a megyeháza nagytermében, Csaba Ador­ján főispán elnöklete alatt. Elnök meg­nyitó beszéde után Ilosvay Aladár alispán terjesztette elő évnegyedes je­lentését. Az alispáni jelentés után Kris- tik János róm. kath. plébános inter­pellált a királydaróci közút burkolá­sának tárgyában. Több apró ügy le- tárgyalása után a megyei vicinális- vasutak támogatása került sorra. A közgyűlés megadta a kért szubven­ciót, melynek fedezetére 1 millió korona kölcsönt vesznek fel, melyet viszont 3 százalékos megyei pótadóval amor­tizálnak. Bennünket különösen ez a köz­gyűlés azért érdekel, mert városunk aszfalt ügye is ezen a közgyűlésen tárgyaltatott. K. Menzel pozsonyi cég­nek adta ki ugyanis a város az asz­faltjárda építését, melyet megfelebbez- tek, mint azt a múlt számunkban irtuk. A felebbezéseket csakugyan el­utasították és igy junius elsején meg­kezdik az aszfaltjárda építését. — Jutalmazás. Schwarc József helybeli m. kir. adótisztet, mint a vármegyei ügyek ke­zelőjét a vármegyei 100 korona jutalomban részesítette. Valóban megérdemelt, de nem »szép« jutalmazása egy állami tisztviselőnek, mint azt helybeli laptársunk irta, hanem «sovány«, szegényes és szűkmarkú jutalom ez. Tessék csak a bankremmeneratiókat te­kintetbe venni összehasonlításul, ezek való­ban szépek is és mennyivel bőkezűbbek a részvényesek, mint a vármegye. Hanem ha tekintetbe vesszük azon körülményt, hogy a vármegye évek óta most az idén először a vármegye területén minden vármegyei ügye­ket kezelő adóhivatali tisztviselőt jutalomban részesített, ha az illető ezért folyamodott, akkor ez a körülmény csakugyan haladást jelent és újságba való dicséretet érdemel a vármegye bőkezűsége. — Esküvő. Herceg Armand főkönyvelő, szatmári lakos folyó hó 26-án vezeti oltárhoz Schvarc Jakab helybeli kereskedő leányát. — Családi ünnepély. H. Müller József hely­beli vaskereskedő a napokban ünnepelte há­zasságának tiz éves évfordulóját. Ebből az alkalomból rokonai, barátai és tisztelői szí­vélyesen üdvözölték a népszerű, általános tiszteletnek örvendő kereskedőt, kikeveset sze­repel a hangos fórumokon, hanem megmarad hivatása körében csendes, zajtalan, minta­szerű munkássággal. H. Müller József isme­reteit Budapesten, Debrecenben és Temes­váron szerezte. Üzletét 1896-ban nyitotta meg Mátészalkán szerény keretek között és azóta a vasszakmán kívül a fűszerárut is bevezette, üzlete folyton fejlődik és méltán sorozható a legszolidabb kereskedők közé. — Halálozás. Braun Adolfné helybeli kereskedőné f. hő 16-án szivszélhüdés követ­keztében hirtelen elhunyt. Az elhunyt iránt városszerte általános a részvét. — Fatolvajok. Schreiber Bertalan farak­tárából már régebb idő óta különféle fa­anyagok eltűntek. Folyó hó 13-án este azon­ban az ott dolgozó napszámosok Cine Bor­bála mátészalkai lakost tetten érték, midőn 6 éves fia segítségével, ki a kerítésen bemá­szott és apróbb fadarabokat a kerítésen kidobálta, hol anyja azokat összeszedte és elakarta vinni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom