Mátészalka és Vidéke, 1912 (7. évfolyam, 1-41. szám)
1912-05-17 / 20. szám
20-ik szám. MÁTÉSZALKA ÉS VIDÉKE. 5-ik oldal. — Gyilkos cigánylegény. Serban János szamosszegi cigánylegény fölött Ítélkezett szerdán a szatmári törvényszék büntető tanácsa. Serbannak az volt a bűne, hogy a múlt év december havában Szamosszegen egy korcsmában verekedés közben úgy találta megszűrni Kun Meuyhért ottani legényt, hogy az másnapra meghalt. A törvényszék a gyilkos legényt 5 hónapi fogházra Ítélte, amibe az bele is nyugodott. — A kártya. Az őrmihályfalvai kártyázó kompániáknak kedvelt tagja volt Berger Márton, a nagyváradi Kolliner és fia tojáskereskedő cég őrmihályfalvai fiókjának vezetője. Állandóan játszott és állandóan vesztett. A dolog a cég tudomására jutott és elszámolásra szóllitotta fel Bergert, mikor is kitűnt, hogy csekély 5000 koronát adott le a makaón. Letartóztatták és átadták az ügyészségnek. — Humánus püspök. Dr. Boromisza Tibor szatmári megyés püspök egy 20.000 koronás automobilt vásárolt a szatmári mentők ős tűzoltóság részére, hogy úgy szerencsétlenségek, mint tüzesetek alkalmával gyorsabb segélyt nyújthassanak. A nemes tett önmagát dicséri. — Kubinyi Sándor helybeli jőnevü iparos, mint értesülünk községünkből Fehérgyarmatra költözött. Kubinyi ittléte alatt sok barátot szerzett, kik sajnálattal veszik tudomásul eltávozását. — A nyírbátori hitelintézet r.-t.-ról mindinkább terjed a hir, hogy a nehéz pénz viszonyok folytán nagy válságba jutott. Az intézet nagy birtok vásárlásba ment bele, mely erejét túlhaladta és bár nagy nyereségnek nézett elébe, a mai pénzviszonyok folytán nem képes kötelezettségeinek eleget tenni. Állítólag szabálytalanságok is fordultak elő és a részvénytőke veszendőbe megy. Az intézet vezérigazgatója Kende Sándor, ki nagy népszerűségnek örvendett több nap óta nem tartózkodik a városban, állítólag ösmeretlen helyre távozott. — Szatmárról elviszik a Csont- és Szaru- gyárat. Szatmár várost e héten nagy meglepetés érte. Minden előzetes számítás nélkül tudomására jutott, hogy az elmúlt héten Kolozsváron a h. polgármester az összes gazdasági tényezők bevonásával értekezletet hivott egybe, melynek tárgya volt a szatmári Csont- és Szarugyár Kolozsvárra való áthelyezése. Az értekezleten részt vett az igazgatóság két tagja is és kijelentették, hogy az ügy nagyon előre haladott stádiumban van már, most Kolozsváron biztosították az alaptőke szükséges felemelését és a város maga is nagy anyagi áldozatokat hoz az áthelyezés esetére. Ilyen körülmények között, ha csak valami közbe nem jön, illetve a szatmáriak meg nem emberelik magukat, úgy mihamarább elveszítik egyik jelentős ipari tényezőjüket. Az ottani lapok szerint a város maga a hibás, mert nem volt hajlandó elégséges segélyt nyújtani a virágzónak induló gyárnak. Iparpártolásra ott nem jut pénz, de városi mozira igen. De legalább lesz majd egy szép mozikép: „Költözködő Szarugyár“ természetes felvétel. — Az állami tisztviselők mozgalma. Az állami tisztviselők országos egyesülete legközelebb a királyhoz intéz memorandumot, melyben a tisztviselők helyzetének alapos és gyors orvoslásáért esedez. A terv nemcsak szokatlan, hanem egyúttal merésznek is látszik, de azt hisszük, hogy ezúttal lesz eredménye, mert az állami tisztviselők már igazán rá szolgáltak arra, hogy az állam rendes megélhetést nyújtson nekik. — Megégett gyermek. Mátyás György pusztasándori béres felesége kenyeret dagasztott, miközben 3 éves Péter nevű fia többször bement a közös sütőházba, hol már akkor Szántó Ferencné a kemencébe a kenyeret bevetette s dacára, hogy a gyereket a sütőházból többször eltávolították, mégis észrevétlenül oda ismételten bement s a kemence szájában felhalmozott parázstól ruhája tüzet fogott, mire észrevették annyira megégett, hogy égési sebeibe egy pár óra alatt belehalt. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Színtársulat helyben. V.-i. által kollegái nevében beküldött cikk sajnálatunkra hely szűke miatt jelen számunkból kimaradt. Jövő számunkban esetleg hozhatjuk. Szerkesztőségünkből. Dr. Dienes Dezső lapunk főszerkesztője több heti tartózkodásra kedves nejével együtt Abbáziába utazott. Távollétében lapunk másik két szerkesztője között oszlik meg munkaköre. VÁSÁRÖSNAMÉNY és VIDÉKE Szerkesztik : Mande! Imre. P. Buday Ferenc. A lap szellemi részét illető közlemények P. Buday Ferenc cimére küldendők. V.-Naményba. — Halálozás. Korláth József nyugalmazott ref. tanító, vásárosnaményi kántor, áll. iskolai hittantanitő, 67 éves korában elhunyt e hó 7-én. Temetése 10-őn d. u. 2 órakor a község legnagyobb részvéte mellett ment végbe. — Vizsga. A helybeli állami elemi iskola évzáró vizsgái junius hónapban a következő sorrendben tartatnak meg. 15-én a r. kath. növendékek hittanvizsgája, 17-én d. e. az I. és II. osztályok ; 17-én d. u. III. és az izr. növendékek hittanvizsgája; 18-án d. e. a IV., V., VI. osztályok vizsgája; 18-án d. u. a gazdasági ismétlő iskola gyakorlati vizsgája. — Olcsó ajándék. Klein Adolf és Mandel Mór helybeli kereskedők tanulói érdekes és nagyon olcsó módjára jöttek rá az egymást való megajándékozásnak. Gazdáikat kölcsönösen meglopták és a lopott holmit egymás között kicserélték. De nem hiába tartja a közmondás, hogy: Addig jár a korsó a kútra, mig összetörik, a két tanulót megcsípték s mindkettőjüknél nagyobb mennyiségű értékes dolgot találtak. Minthogy a két kereskedő a tanulók megbüntetését nem kívánta, a csendőrség elejtette az ügyet. — Halálos esés. Egy, még eddig ismeretlen nevű gebei ember szénás szekeréről a Kraszna folyó hidján leesett s agyrázkódást szenvedett. — Hamis pénz. Lapunk múlt számában jeleztük, hogy Vásárosnamény- ban hamis pénz nyomára jött a csendőrség. A vizsgálat során a következők derültek ki. Bori Istvánná ilki lakos még 1908. október hó 8-án Mátészalkára ment, hogy ott sertést és egy kis tehénkét vásároljon. A vásár azonban nem sikerült s Bori Istvánná a vasúthoz ment, hogy a legközelebbi vonattal hazautazzék. A váróteremben a vásári nép sok mindenféléről beszélt, többek között a pénzgyártásról is. A szót egy öreg ecsedi ember, id. Szántó János vitte, s ő hozta szóba a pénzgyártást is sőt azt is kijelentette, hogy a fia, ifj. Szántó János hamis pénzgyártásért már le is volt csukva. A sok beszédre Bori Istvánné kijelentette, hogy ő nem hiszi azt, hogy létezzék olyan ember, aki oly jó pénzt tudjon csinálni, hogy fel ne ismerjék annak valódiatlansá- gát. id. Szántó János, ki látta, hogy az asszonynál sok pénz van, kis idő múlva félre hivta: — Hova való maga lelkem? — Ilkre. — Mi a foglalkozása? Az asszony a nyájas faggattásra elmondta, hogy férje már 9 éve van Amerikában, honnan nagyobb mennyiségű pénzt küldözget haza. Mikor a ravasz kisértő látta, hogy az együgyü asszony céljainak megfelel, a következőket mondotta neki: — Lássa lelkem, maga nagyon szegény asszony, mi is szegények vagyunk. Mi tudjuk annak a módját, hogy lehet olyan hamis pénzt csinálni, amelyet a valóditól nem lehet megkülönböztetni, csak az a baj, hogy nincs annyi pénzünk, hogy a gépeket betudjuk szerezni. Hanem a mint látom, magának sok pénze van, ha azon a pénzen a gépeket megvásároljuk, úgy mind a kettőnkön segitve lesz. Magának is lesz pénze, nekünk is lesz pénzünk. Az asszony eleintén ellene szegült a kisértésnek, de végre együgyüsége és kapzsisága belevitte a vásárba. Id. Szántó János az asszonyt azonnal Ecsedre vitte magával, honnan másnap Nagykárolyba, Nagy József henteshez mentek. Itt az asszonyt végleg meggyőzték tervükről s a gépek beszerzésére 1500 koronát kértek tőle. 1000 koronát átadott, 500 koronát pedig Ígért. Az alku után Szántó János Mátészalkára vitte Bori Istvánnét, ahol már várta őket Nagy József a gyártáshoz való 20 filléres, 1 koronás és 2 koronás gépekkel. A gépek egyszerű gypszformák, de a velük gyártott pénzek kitünően sikerültek, csak csengésük és tapintatuk árulják el, hogy nem valódiak. A csendőrség Bori Istvánné ilki lakost, Nagy József nagykárolyi hentes, id. Szántó János és ifj. Szántó János ecsedi lakosokat letartóztatta. Atovábbi nyomozás során egy messze kiterjedt pénzhamisító bandának jött nyomára, amely Yásárosnamény, Ilk, Mátészalka, Ecsed, Jákó, Nagykároly és Hajdúböszörmény községek vidékét valósággal elárasztották hamis 20 filléresek, 1 koronás, 2 koronás és 5 koronásokkal. A fentnevezetteken kívül még 7 egyént tartóztatott le és adott át a csendőrség az ügyészségnek, akiknek bőven lesz majd idejük gondolkozni arról, hogy még sem jó a király dolgába beleavatkozni, akinek egyedüli jog adatott arra, hogy pénzt verethessen. 2004—1912. Tkv. sz. Árverési kérvénye. Makiári István nagydobosi lakos felperesnek képviselve dr. B a r t a Ignác ügyvéd által lakik Mátészalkán, Nagy István ismeretlen tartózkodásu, volt nagydobosi lakos ellen, képviselve dr. Szepesi Károly ügyvéd, ügygondnok által 295—1912. Tk. sz.-hoz 500 korona tőke és járulékai iránt a nagydobosi 109., 133., 397. sz. betétekben foglalt ingatlanokra. Árverési hirdetményi kivonat. A mátészalkai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Makiári István végrehajtatónak Nagy István elleni 500 korona tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében s hogy a fenti ingatlanok és pedig a házbéradó alá tartozók V2 a házbéradó alá nem esők ingatlanok kikiáltási ár 2/3-ad részén alul eladatni nem fognak. Az ingatlanok nyilvános árverésére határidőül Nagydobos községházához az 1912. évi julius hó 4-én d. e. 8 óráját tűzte ki. Árverezni szándékozók tartoznak