Mátészalka és Vidéke, 1911 (6. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-12 / 41. szám
VI. évfolyam. Mátészalka, 1911. október 12. 41, sz, / Társadalmi és közgazdasági hetilap. A „MÁTÉSZALKA JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETE“ HIVATALOS LAPJA, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. V Szerkesztőség és Kiadóhivatal Zslgmond könyvnyomdája Mátészalkán. Nyilt-tér sora 40 fillér. Hirdetési dijak előre fizetendők. Főmunkatárs: Főszerkesztő: Dr. Vida Gyula Dr. Dienes Dezső Felelős szerkesztő: Dr. Barta Ignác. Előfizetési ár: Egész évre — — — — — — — — 8 kor Fél , - -------------------------------------- 4 „ Ne gyed , — — 2 » Egyes szám ára 20 fillér. Az 1896-ban megjelent miniszteri rendelet intézkedik előszóra gazdasági ismétlőiskolákról, megállapítja azok szervezetét és tantervét. Kétségkívül ez a rendelet is már haladásnak volt mondható, de részben a szakképzett tanítók hiánya, részben a laza intézkedései és a még fogyatékosabb végrehajtás folytán az ismétlőiskoláknak gazdaságiakká való átszervezése lassan halad ; az átalakultak munkája hasonló a régiekéhez, csak az áru változott meg. Újabb fordulatot jelent a kérdésben a gazdasági népoktatásról készített és a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat, amely hivatva lett volna éppen az eddigi üdvös eredmények és sikeres működése a- lapján —- a gazdasági népoktatás további és gyorsabb fejlődésének alapját nyújtani, A törvény javaslat lényege a következő: Mindazon község, ahol a lakosság túlnyomó része gazdálkodással foglalkozik és ahol legalább 50, más iskolába nem járó és ismétlő tanköteles gyermek van, köteles gazdasági népiskolát felállítani, amelynek két alakja van. Azok a községek, amelyekben az ismétlőtankötelesek száma 120-an alul van, az u, n. kisebb fokozatú gazdasági népiskolát kötelesek felállítani, amelyben a tanítást a rendes népiskolai tanító végzi, igen kis terület szolgál csak a gyakorlati tanításra s igy ez tulajdonképen a régi ismétlőiskolának jobban kifejlesztett és több gazdasági szellemmel tömitett a- lakja lenne; azokban a községekben pedig, amelyekben az ismétlő tankötelesek száma a 120-at meghaladja, az u. n. önálló gazdasági népiskolák állitandók fel, megfelelő nagysága gyakorlati tanításra szolgáló területtel, gazdaságilag szakképzett külön tanítókkal, rendszeres gazdasági tantervvel, az ilyen • iskolák felállításának kötelezettsége alól csak a pótadóval túl halmozott és azok a községek menthetők fel, amelyekben a szükséges terület meg nem szerezhető, A tankötelezettség három, esetleg négy évig tart (a 12 évtől a 15, illetve 16 életév betöltéséig) az évi s/orgalomidő 8 hónap. A főképpen gyakorlati tanításra a kisebb fokozatú gazdasági népiskolában télen heti hét, egyébként 5 óra, az önállóban pedig télen heti 12, a többi hónapokban 6 óra fordítandó. A gazdasági népiskolák tananyaga a hit és erkölcstanon kívül- felöleli a közismereti tárgyakat is (igy földrajz, alkotmánytan, egészségtan, stb.) c;a a fősuly a gazdasági tárgyakra van he lak ve; a kötelező tárgyak közt találjuk a SBkénytermesztéígi és állattenyésztés tejgazdaságot, kertészetet, szőlőmivelést, borászatot, kisgazdaságok berendezését és számvitelét, háztartástant, háziipart stb. A gazdasági népiskolák felállításáról és fenntartásáról a községek tartoznak gondoskodni. Fedezetül vannak megjelölve a gazdasági, gyakorlati terület tiszta hasznának 80 %-a, a községnek közművelődési célokra fordítható jövedelmei az 5 %-os iskolai adónak, igénybe nem vett része és az esetleg állami hozzájárulás. Hanem a törvényjavaslatból nem lett törvény a politikai küzdelmek miatt. A gazdasági népoktatás még ma is az 1902. évi rendelet alapján áll; a törvény- javaslat elkészülésének idején valamelyes föllendülésnek indult ugyan, egymásután több önálló gazdasági népiskola létesült, de most ismét nagy a csend a gazdasági népoktatás fejlesztése terén. A meglevő iskolák elég szép eredménynyel működnek, azonban a szükséges haladáshoz hiányzik a törvény szilárd bázisa. A mai helyzet az, hogy a törvényjavaslat által tervbevett 844 önálló gazdasági népiskola közül mintegy 80 van felállítva s ahol a vezető és tanító erőnek megfelelő a szakképzettsége és ügybuzgalma, szép eredményt is érnek el; a szervezendő 4796 kisebb fokozatú iskola közül állítólag mintegy 2500 már működik, azonban inkább csak papiroson s kevés kivételtől eltekintve, részben a szakképzettség és ügyszeretet, részben a szükséges tanítási eszközök (terület stb.) de leginkább a végrehajtási szándék hiánya folytán igen kevés gyakorlati eredményt tudhatunk felmutatni Így beigazolt azon előbbi állításunk, hogy a magyar mezőgazdasági népoktatás még csak csirájában van, de a meglevő csirák legnagyobb rész sem egészséges, életképes. Pedig a kisgazdák tökéletesebb álta- árképzése és igy elsősorban a gazdasági népoktatás megvalósítása a magyar gazda társadalom régi jogos sokat sürgetett kívánsága, melyet az intéző kö.- röknek teljesíteni kell. Hivatalos rész. Válasz a „Beregvármegye“ Jegyzőválasztás című közleményre. (Folytatás.) Hogy az ellentétek eszthetikai hatásában gyönyörködhessünk megható szeretetés nagyrabecsülés nyilvánul meg a cikkben K. ur személye iránt. A szeretet mindenkor és minden alakban szép, nincs is szándékomban egy árva szó ellenvetést se tenni a K. ur képességei és egyéni sajátságai eilen, mert hiszen nem ismerem. Egy kérdésem azonban a cikkíró űr utján, mindenesetre van hozzá. Ha K. ur olyan „tanult, okos ember“, ha olyan „régóta jegyző“ tisztában volt-e azzal,, hogy a községi törvény a főszolgabiró részére tartotta fenn a jelölési jogot s ezzel a döntést a fölött, hogy valamely, pályázó választható legyen-e vagy ne? Ha tudta, mint ahogy tudta, tájékozódott-e ez irányban ? Ha tájékozódott, mint a hogy tájékozódott és a jelölésre vonatkozó ígéretet nem kapott, mint a hogy nem kapott, meggondolta-e a várható mellőzés következményeit? Ha meggondolta mire számított akkor mikor a szavazatok összetoborzását többed magával folytatta ? Tömeghatásra? Hát annak is helye van csakhogy nem a jegyző választásnál, hanem a Beketow cirkuszban Oedipus királyban a Reinhardt Miksa rendezésében. Ebben a számításban bizony-bizony több volt a temperamentum mint a megfontolság. Az eféle tehetőséget egész fiatal, nem régóta jegyzős- ködö segédjegyzők is kiszokták hagyni a számításból, mert tudják, hogy nem illik a főszolgabi-
