Református Kollégium, Marosvásárhely, 1939, 1940
49 csak halála akadályozott meg abban, hogy a Nagyszombatról Budára helyezett egyetem tanára legyen II. József császár meghívására. Tizenegy pályázatával 234 aranyat nyert s így külföldi egyetemeken is örök dicsőséget szerzett velük hazájának és iskolájának is. A magyar szellemi erőnek s alkotó képességnek egyik csodálatos bizonysága az ő munkás és mélyen keresztyény élete, amelynek szívósságánál csak külső zaklatottsága és belső szilárdsága volt nagyobb. Borosnyai Lukács János (1797—1848) az addig nem tanított természetrajznak tanára. „Rövid természet história" című tankönyvét rímes versekbe foglalta. Feltette a kérdést prózában, mely rendszerint rövid egy sor volt és a felelet rá mindig két sor rímes vers. Vásárhely leírását is megkezdte, de csak két füzet jelent meg belőle. Túláradó lelkesedéssel fogadta az ifjúság, mikor Köteles Sámuel (1799) a kiváló filozófus, Kant és Fichte tanítványa, a Tudományos Akadémia tagja a filozófiát és a politikai tudományokat megyarul tanította. Eleven, lelkes, sokoldalú tanárnak írják le kortársai, aki bölcs nevelő is volt s szerető szivü barátja a diákságnak. Makkfalvi Dósa Elek jogi tanfolyamunk országos hírű tanára, kollégiumunk olyan büszkesége, aki túlnőtt a tanári túdósi soron, országos jelentőségű emberré emelkedett Erdélyben a politikában is, ami akkor igen sokat jelentett. „Erdélyhoni jogtudomány" című munkájával méltó elismerés érte s róla mondották, amint Nagy Endre írja, Deák Ferencnek azt az elismerő nyilatkozatát: „Hogyha Magyarországnak volt deákja, Erdélynek volt professzora". Antal János (1798—1813) a literátura és teológia tanára, az első református püspök, aki tanulmányait Vásárhelyt kezdette és végezte s így az intézet szellemi és anyagi gondozását mindig szemelőtt tartotta. Ugyancsak a teológia tanára volt Bodola Sámuel (1790—1866), ki később szintén püspök lett, az alapos tudású Molnár Albert teológiai katedráját foglalta el. A teológia professzoi ainak sorát a tragikus sorsú Török János zárja, aki a Makk-féle, Kossuth által táplált kalandos tervnek esett áldozatul. Az osztrákok tudomására jutott s így Török professzort Horváttal és Gálfival, mint felségárúlókat felakasztották a Pósta- réten 1854-ben. A filozófia tanára, a magyar tudóstársaság tagja volt Kibédi Péterfi Károly (1818—1873). Művei közül „A filozófusok históriája", „Logika", „Metafizika" tűnnek ki, mindezek a magyar bölcselet fejlődésében elsőrendű szerepet játszanak. Ifjúsági önképzőkörünk megteremtője (1878) Mentovich Ferenc (1819—1879) a matériálista filozófia alapján tanította a természetrajzot.
