Református Kollégium, Marosvásárhely, 1939, 1940

41

Bármennyire eltávolodott is egymástól apa és fia érzelemben, szeretetben sorsuk, életük mindvégig egybefonódott. Bolyai Farkasnak, az apának alakja sokoldalúbb, vonzóbb, melegebb. Kilencéves korában már csodagyermek volt s úgy dicsekedtek vele az enyedi kollégium tanárai, mint egy öreg tudóssal. Homerosból 500 verset tudott könyv nélkül, latinul, sőt héberül is beszélt, a modern nyelvek mellett. Hol a theológia, hol a matematika, hol a festészet érdekelte. Egyszer katona akart lenni, máskor meg színész. Szenvedélyes kertész is volt, majd eredeti rendszerű kemencét épített. Drámákat is ír, a gondolatok mélységében és a nyelv búja eredetiségében gyöngyszemeket, amelyeket azonban nem tudott a kompozíció szálaira fűzni. Ezermester és polihisztor, de épp azért nem ér rá, amire vágyva vágyott, hogy elmerüljön valami matematicumba, vagy poeticumba. Emellett csodálatosan érzékeny szive volt, amelyet lobbanékony, érzékeny, türelmetlen természete csak még izgatott. 1804-ben a marosvásárbelyi ref. kollégium meghívja a matematika tanszékére. Ettől fogva úgyszólván ki sem mozdul Vásár helyről haláláig. Ott élt az iskola szomszédságában. A fiatal professzor lelkes, rajongó előadó, kedvelik és megbecsülik, de csapongó fantáziája, elkalandozó kitérései szétszórják a figyelmet. Ha meg belemélyed tárgyába, nem bírják követni s csak a legkiválóbb tanítványai értik meg. Életének legszebb vonása Gausszal, a világhírű matematikussal való, a tudomány iránti rajongásból fakadó, holtigtartó barátsága, amelyet Göttingában kötöttek s ahol a már nagyhírű német tudós így kiáltott fel, Bolyai tehetségét látván: „Sie sind ein genje! Sie sind mein Freund!“ Meg-megszakadó levelezésük életük végéig fennállott. A dicsőség elérhetetlen álmait, amelyeket a maga hivatása terén hiába kergetett, Isten valóra váltotta gyermekében, Jánosban. A fiúban már külsőleg kevésbbé változatos, egyoldalúbb és végzetesebb módon nyilatkozott meg a lángész tragikus hatalma. Virtuóz hegedűs, félelmetes vívó, de viszont mord, kötekedő, összeférhetetlen, akinek fényesen induló katonai pályáját is el kellett hagynia. Bolyai János felfedezésének zseniálítása, hogy míg két ezer éven át az u. n. Euklideszi geometria XI. axiómáját, vág/ V-ik posztu- látumát minden kiváló matematikus be akarta bizonyítani s olyan szidnék tartották, amelyen hajótörést szenved a geometria tudománya, amíg az bizonyítva nincs, addig Bolyai János felfedezte, hogy ez a posztulátum a geometria felépítéséhez teljesen felesleges s ezzel megvetette alapját a abszolút vagy Bolyai geometriánk (Scientia spacii absolute vera) s boldogan jelenthette apjának, hogy „most többet nem irhatok csak annyit, hogy semmiből egy új más világot teremtettem. Ez az értekezése Bolyainak 1832-ben apja híres Tentámenjének a füg-