Református Kollégium, Marosvásárhely, 1914

- 22 lettel, hanem arra intettük, hogy ellenségeinknek is bocsássanak meg, nem fakasztottunk szivükben irigységet a körülöttünk élő szomszédok szellemi és gazdasági kincseire, nem plántáltunk beléjük terjeszkedési vágyakat a körülöttünk új életre ébredő nemzetek rovására, csak arra tanítottuk, hogy hazánkat imádva legyenek készek érette mindenüket feláldozni, az élethez való jogukat min- kivel szembe megvédelmezve, tartsák tiszteletben az idegenek életjogát is és híven teljesítvén kötelességeiket, igyekezzenek áldásos munkát végezni hazánk és az egész emberiség javára. Hasonló szellemben nevelte hű szövetségesünk, a nagy német birodalom is ifjú polgárait és midőn békés törekvéseit kétségbe vonva megrágalmazták, hatalmas császára tett vallomást az egész világ előtt, hogy ő és minden alattvalója nem kíván egyebet, minthogy engedjék nyugodtan élni a napsütötte földön, melyen mindenki számára van elég hely. Ellenségeink egyike sem állíthatja ezeket nyugodt lelkiismerettel önmagáról.

Franciaország iskoláiban olyan tankönyveket adtak már a kis gyermek kezébe, melynek minden sora ádáz gyűlöletre nevelte ártatlan lelkét és a serdülő ifjú minden vágyát, ábrándját megmérgezte, hogy lelki világának minden érzése a bosszú vágyát táplálta. Amint a francia iskola a német birodalom elleni gyűlöletet szította ifjainak szivében, úgy tüzelte a szerb iskola harcra népét a magyar-osztrák monarchia ellen és az utolsó falusi iskolában is Nagyszerbiáról álmodoztak, melynek legdúsabb, legszebb területét a hazánk testéből kihasított rész képezte volna. Oroszország a kajánság sanda szemével nézte monarchiánknak azt a becsületes politikáját, mely odairányult, hogy a Balkán tartassák meg minden nagyhatalom befolyásától mentesen a balkán államok részére. Hogy monarchiánk becsületes törekvéseit letörhesse, a nagy szláv eszme bűvkörébe vonta Oroszország a balkáni népeket. Azonban ezzel korántsem volt az a célja, hogy szláv testvéreit hatalmasakká tegye, hanem régi vágyai elérésére használta fel eszközül, hitvány bérencül ellenünk. És ha Franciaországot nemzeti hiúsága, Szerbiát a. kis nemzetek terjeszkedési vágya, Oroszországot a szabad tengerre irányuló gazdasági érdekei késztették a háborúra, úgy Anglia a legrútabb szenvedélyből, irigység és nyereség vágyból zúdította ezt a háborút Európa népeire. Anglia évszázadokon keresztül azzal biztosíthatta az egész világra szóló hatalmát, hogy ármánykodásával egymás ellen uszította a népeket és az az Anglia, mely kezdetben Belgium semlegességének megvédelmezésével indo