Református Kollégium, Marosvásárhely, 1914
- 17 nyoktól koszorú megváltás címen indított gyűjtésből tekintélyes összeg gyűlt be. Emelkedett az alapítvány összege azzal is, hogy a kollégium elöljárósága a kollégiumban eszközölt felravatalozás költségének megtérítésére nagyobb összeget ajánlott fel az özvegynek, aki azt nem fogadta el, de örömmel vette, hogy az elöljáróság ezt az összeget is a létesítendő alapítványhoz csatolta, amit még önkéntes adakozások is gyarapítani fognak s így a hősiesen elhalt kartárs emléke mindörökre biztosítva lesz ezen intézmények által is. A református sírkertben azóta frissen ültetett pázsit futotta be az ideiglenes nyughelyről hazaszállított fakereszttel jelzett hantot s az ugyanonnan hozott két hervadozó fenyő mellett napról-napra friss virágcsokor hirdeti, hogy a szeretet lángja melegen ég a vezető nélkül maradt családban. S valahányszor a két kis árvának szava, midőn „Apikájukat“ várják, midőn az ő arcképéért versenyeznek, könnyeket csal ki a jó emberek szeméből, megnyugtatásunkra szolgál, hogy a jó Isten az elszólított vezető helyett vezetőt rendelt a család számára a gondos jó anya személyében és ilyenkor önkéntelenül eszünkbe jut, hogy mit érhetett volna el a dunajeci áttörés, mit a gorlicei diadal, ha a Ceremcha magaslat s ezzel együtt a kárpáti harc elveszett volna. Az Úr megoltalmazta szeretett hazánkat, megoltalmazza hasonló csapástól intézetünket s megoltalmazza és meg fogja áldani az árván maradt családot is. Nagy Endre.
