Református Kollégium, Marosvásárhely, 1913
39 két funkciót, a paedagogarcha — tehát tisztán a tanügy vezetője mellett a rector-professor volt a mai igazgató- sági teendők egy részével is megbízva úgy, hogy a mai inspector-proíessor teendőit is intézte. Gazdasági, köz- igazgatási, rendőrségi főnöke volt az intézetnek. (Ez utóbbira akkor volt nagy szükség, midőn a jogi oktatás engedélyezése s a nagy Dósa E. neve az ország minden részéből ide vonta a ifjúságot s mig 1861-ben 768, 1864- ben 747 a koll. népessége, extraneus joghallgató is volt párszáz, úgy hogy 4—500 honvédnek való ifjú között kellett rendet tartani). A fegyelmezést a kontrával, a gazdasági, bennlakási és tisztasági felügyeletet a senior segítségével vezette. A sedriának elnöke volt, a kontra az előadója. E hivatal leírásánál nem lehet mellőznöm, hogy a rector professorok typikus alakjáról Bihari Sándor volt tanárom s tanártársamról a legnagyobb tisztelet s kegyelet hangján meg ne emlékezzem. Mig a század elején elődei 1—2 évig vitték e hivatalt s akkor is a mint lehetett kibúvni igyekeztek alóla; 1862-től igazgatói és inspcctor néven 20—25 éven át vitte e sokoldalú, fáradság és felelősségteljes hivatalt, mely a régi — jogász - sággal is.összekötött nagy számú és szilaj ifjúság között rendkívül nehéz és sok zaklatással s bizony méltatlan sekat lírákkal tövissessé volt téve. De örökké bámulatos marad — mindazok előtt kik átélték azt a kort, midőn napi renden voltak az ifjúságnak kirohanásai, katonákkal, iparos legényekkel való összeütközései, zsidó üldözés, kétfejüsas leverés, németgyülölet és benn a falak közt a felhalmozott őserő, fékezhetlen szilajság — az ő páratlan türelme, atyáskodó, csöndesitő, de mindenre ügyelő, itt feddő, oktató, ott büntető javító, amott elfedező, puhító, fékező, de mindig humánus, jó szívről tanúskodó modora, áldásos rectori működése. És mégis mennyi méltatlan, illetlen, sokszor kórt és veszélyt rejtő bántalmat kellett ép azoktól szenvednie, kiknek javát munkálta. Ablakbeverés, majorságainak megdézmálása, köpenyének kitaplózása, vélellenség örve alatt hóval, lapdával megdobólása, egyszer megpubli- kumozósa, — sőt egy vérmes természetű jogász, kit az
