Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911

— XXII — Dávid Ferenc, a magyar unitárius vallás megalapítója 1579.*ben. Marosillyén láttuk Bethlen Gábor születési házát, a mely ma is épen áll a park gyümölcs- és vadfái között. A kiránduló társasagot itt a Marosvölgyét összeszorító hegy­vidék kezdte érdekelni s feszült figyelemmel várta a zárni kis vaskaput, hol az Erdélyi Érchegység és az Erdőhát végső nyúl­ványai úgy elkeskenyítik a völgyet, hogy csak a Maros, az or­szágút és a vasút fér el helyenként a sziklás hegyoldalak közt. E szűk völgy hosszan kanyarog a Drócsa és Hegyes sziklái s az ezek egyikének órmán romladozó Sólyomvár, régi lovagvár, maradványa alatt Radna-Lippáig. Itt egyszerre kitágúlt a völgy beláthatatlan síksággá s előttünk terült el a Nagy Magyaralföld. Radna festői fekvésű búcsújáró hely, Lippának régi vára sokat szerepelt történelmünkben. Mindkét hely a Maros fojyó élénk tutajozásának köszöni föllendülését és jelentőségét. A két közsé­get csinos Ilid köti össze. Radnánál észak és dél felé kanyarodik a tráchitos hegység és meleg fekvésű lejtőket képez hires bor és gyümölcs termelésre. Ilyen községek: Paulis, Gyorok stb.; feljebb láttuk Világost magas hegyen épült várromjával. A Világos előtti síkon tette le a magyar honvédsereg 1849. aug. 13-án a fegy­vert az oroszok előtt. Alig teltünk el Világos nézésével, figyelmünket az ellenkező oldalon fekvő Arad városa kötötte le gyárkéményeivel és terje­delmes fekvésével. E város főesperességét még Szent István király alapította. Történelmi nevezetessége a II. Béla király ide­jében tartott véres országgyűléssel kezdődik. Ma is fennálló, régi várát a tatárok sem tudták elfoglalni, sem a várost feldúlni; ezt azonban Dózsa parasztjai 1514-ben elpusztították. 1551-től 1685-ig a török tartotta megszállva; a XVII. század végén és 1763-ban többször megerősítették. Az 1848—49-iki szabadságharc idejében a honvédség kerítette kezébe és Damjanics parancsnok­sága alá jutott s egy ideig a magyar kormány székhelye is volt. A világosi fegyverletétel után Damjanics az oroszoknak adta át. kiktől Haynau kezébe került s a 13 vértanú kivégeztetése által a magyar nemzet gyászos emlékhelyévé tette. Arad a legnagyobb alföldi város e tájon. Magyar lakói hires földmivelők; kereskedelme, ipara élénk és jelentékeny. Itt legszebb az alföld, mert lakói síkot is meg hegyet is látnak. Aradtól Szolnokig északnyugati irányban szeli át utunk a Nagy­alföldet. Vonatunk elhaladt Kígyós előtt, ahol a Wenckheim család kastélya és uradalma van, Feljebb Csaba városát értük, Békés

Next

/
Oldalképek
Tartalom