Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911
- XVI s a legtöbb Marosludasig nem is figyelte a Maros völgyének füzetükben jelzett nevezetességeit. A völgy e szakaszát legtöbben ismerték is és így nem nagyon érdekelte a Maros folyó kígyózó medre, melynek a Mezőség szélét képező partja igen meredek, magas, szakgatott, megsuhadt a folyó könyökeinél s kopár, sárgásszürke felületével nem nagyon vonja magára a figyelmet. Még a Marosvölgy délkeleti lapos és kiterjedt partmellékét borító Nyá- rád és Kükíillőmelléki erdős, gyümölcsös és lankás hegyek sem érdekelték úgy a társaságot, mint a kutyfalvi és maroskecei állomások között elterülő, mélyen beárkolt és gerinceit, meredek oldalú, de vadlenvirággal sűrűn fedett kék színű hegyek, melyek szinpompájukkal festői képet alkottak. A jól müveit, fekete földből mint mozaikhalmok emelkednek ki a falvak és gyártelepek. Útvonalunk jobb oldalán a cukorgyár, és Lázár grófok kastélyát körülövező Megyesfalva, a rómaiak egykori táborhelyén fekvő Maroskeresztur áll; bal felől marad el a Straetz-féle cukor-, likőr-, szesz- és téglagyár. Nyárádtő első megálló helynél elhagyva Maros-Torda vármegyét, Kiskiikiillő és Torda-Aranyos vmegyék területén, a Maros jobb partján épült s a báró Kemény családot szolgáló Malomfalva tűnt fel kikötő tu- tajosaival és drótköteles kompjával. Malomfalvátó! Kerelőszent- pálig terül el az a síkság, amelyen 1575. julius 8-án Báthory István erdélyi fejedelem legyőzte a német segítséggel rendelkező Békéssy Gáspárt, ellenjelöltjét. Kerelőszentpál községben láttuk a Haller grófok 1610-ben épült emeletes kastélyát s az állomás feletti dombon a családi, kápolnás sírboltját. Marosugra előtt a Maros partján egy magos deszkatorony kettős kalapácscsal, — a bányászat jelvényével — a tetején a földgáz kutatást jelzi. Történelmi nevezetességű Radnóton a róm. kath. státus tulajdonát» képező emeletes kastély, melyet 1630-ban I. Rákóczy György építtetett az egyik ajtófél felirata szerint. 1802-ben e kastély leégett, de újra felépítették. Kapuja fölött a Bethlen címer ékeskedik mintegy igazolásúl, hogy ez a kastély Bethlen birtok volt a XVIII. században. A Bethlenek előtt az Apafiak, Rákóczyak és Kornisok tulajdonát képezte. Radnót 1610-ben összeesküvés színhelyét is képezte, amennyiben itt történt a Kornis Boldizsár és Kendi-féle összeesküvés Báthori Gábor ellen. Apafi fejedelem egyházi közgyűléseket is tartott a radnóti uradalom kastélyában s főleg ez sarkalta a r. kath. statust 1887-ben a megszerzésre. Akkori birtokosa Bethlen Márkus gróf volt. Marosludasnál ama nevezetes tóvölgy tűnt szemünk elé ■
