Református Kollégium, Marosvásárhely, 1911
-XVII — melyen a ludas—besztercei vasútvonal szeli át a Mezőséget, a mely vonal főleg a Mezőség gabona-kereskedését közvetíti. Ludas élénk forgalmú hely s határán nevezetes telepítések vannak az Eckentől kapott állami birtokon. Maroskecénél a homokjáról nevezetes Aranyos folyó völgyébe értünk, amely völgyön végignézve a háttéren, szemünk elé tárúlt a nagyhírű Torda-hasadék függőleges szírieket alkotó mészkőtömegével. E hegynél kezdődik Erdély nyugati hármas gerincű mészkő-hegyláncolata, amely Tordától Déváig vonul s amelynek tarajos gerincéből fölemelkedő Székelykő, Pilis, Csáklyakő stb. fehéres, tar csúcsai védbástyáját képezik a Maros által nyaldosott, gyümölcséről és szőlőjéről híres erdélyi Hegyaljának az é. ny. zord idők ellen. Részben ez a mészkőláncolat, részben a mögötte fekvő Biharhegylánc tráchitos hegységei képezik az erdélyi Érchegységet — Torockói vasbánya, Verespataki, Nagyági stb. aranybányák. — A Maros völgy baloldali szélén egy megszakgatott völgyterrász képezi a Maros vízpartját, mely fölött a Kükiillőmelléki hegyek erdős csúcsai és Nagylak, Marosújvár, Csongva, Gombás, Csombord, Szentkirály, Újfalú, Lőrincréve, Pacalka és az 1848-ban hírhedté vált Kapud községekkel tarkázott hegyoldalok kiterített pávafarkszerűen emelkednek fel, s inkább csak változatossá, mint érdekessé teszik a vidéket. Történetileg Marosújvár fölött álló gróf Teleki Ádám kastélya nevezetes. A község régi, lerombolt várának a helyére építette Mikó Imre gróf 1850 körül. Az eredeti vár a Báthoryaké volt a hozzátartozó uradalmakkal és Báthory Zsigmond nevelője: Gálfi János emeltette a XVI. században. Gálfi 1592-ben mint a fejedelem ellen összeesküvő szökött meg innen s a máramarosi havasok között gyilkolta meg Bodoni társaival. A fejedelem Bodonit a várkastéllyal s a hozzá tartozó uradalmakkal jutalmazta meg. Majd Mihály havasalföldi vajda foglalta el s 1600 bán Bán-bojárjának ajándékozta. Báthory Zsigmond visszatérése után Ribis Szigfrid, Básta egyik parancsnoka kapta jutalmúl; Apafi idejében pedig Mikes Mihály szerezte meg és gróf Mikes Benedektől vásárolta meg gróf Mikó Imre 1856-ban. Marosujvárt elhagyva a régi Aranyosszék székhelyére érünk. Felvincz 1848-ban az oláhok, 1784-ben a Hóra lázadás, azelőtt a török és tatár háborúk martaléka volt Alsófehér vármegyével együtt. Székely eredetű lakósai kiváló jó föld- és szőlőművelők. Itt kezdődik a Hegyalja és terjed Alvinczig. Miriszló község előtt az országút mellett láttuk a Básta tábornok és Mihály vajda között 1601-ben lefolyt csata emlékére emelt magas kőobeliszket. 11
