Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910
- XXVI — mádról beszélnek, hadd legyünk mi tanúbizonyságok, akiknek lehetetlen legyen ne szólanunk azokról, amiket láttunk a Te nagyságos dolgaidból és hallottunk a Te szent fiad, a Jézus evangéliomából, hogy azután megszenteltek legyenek ezek a falak, ezeken belül az ifjak és a vezetők, a tanítók és a tanulók; hogy a megújított iskola falai között, mint amely a Te szentegyházadnak előcsarnoka, a Te rólad való bizonyságtétel szóljon minden ajakról, itt, ahol nem lehet más törekvés, mint neked szolgálni, nem lehet más munka, mint felnevelni az ifjúságot a Te tiszteletedre és ennek a nemzetnek szolgálatára. Kérünk, Atyánk, tartsd nyitva őrködő vigyázó szemeidet e felett a megújhodott iskola felett. Évszázadokon át vigyáztál ama régi felett. Nem engedted, hogy az idő annak köveit szétszedje, megbontsa. Az idő viharai kiméivé mentek el felette. Te évszázadokon át adtál mestereket, tanítókat, vezetőket, akik szóljanak tefelőled és mindama bölcsességről, amelyetTe nekünk adtál a Te lelkedből és a Te lelked ereje által, Ez az új épület legyen bizonyosság azoknak, akik a maguk kicsiny hitével kételkednek abban, hogy vájjon a régi Isten él-e még? Te Atyánk Te bizonyítsd be vigyázásoddal, őrködéseddel, gondoskodásoddal, hogy te vagy az, ki az időknek járását, de még a szíveknek mozdulásait is igazgatod. Őrködj és vigyázz ez új kollégium felett, hogy az idő köveit szét ne szedje. Szent lelkeddel töltsd meg ennek az intézetnek minden zegét-zugát, hogy ha valaha akadnának emberek, akik netalán megfeledkeznének arról a nagy felelősségről, hogy te nemzedékek nevelését bíztad rájuk, hogy minden szóért, melyet szólanak, minden cselekedetért, melyet cserkesznek, Neked tartoznak számadással: oh hadd szólaljanak meg e néma falak, kiáltsanak rájuk és figyelmeztessék őket arra a nagy munkára, arra a nagy célra, arra a feladatra, .arra a nagy felelősségre, amellyel tartoznak Neked, a Te
