Református Kollégium, Marosvásárhely, 1910
XXV a Te lelkedtől lelkezett léleknek az erejével, hadd lássunk meg téged, mint megtartó, megváltó, megszentelő, üdvözítő Istent, ki nekünk elküldötted a Te szent fiadat, a jézust, hogy legyen nekünk boldogságunk és üdvösségünk! Hadd érezzük meg a Te benned vetett hitnek az erejét ebben a pillanatban, hadd legyünk mi itt együtt egyakarattal. Mikép egykoron a tanítványokra alászállott a Szent Lélek tüzes nyelvekben, hadd szálljon alá ránk is a te szent lelked. És cselekedjed, Atyánk, hogy ennek a kollégiumnak ifjúsága lásson látásokat egy fényes, nagy jövendőről, melyért nekik kell munkálkodniok s a melyben nekünk őszbe csavarodó embereknek van minden reménységünk Cselekedjed, Atyánk, hogy majd a Te lelkednek erejét vévén ez az ifjúság, teljék be rajta Ígéreted, hogy a próféták szavaként megnyíljon az ö ajkuk szent, nagy felséges dolgoknak hirdetésére, megerősödjék a karjuk nagy. szent dolgoknak cselekvésére ennek a nemzetnek, a te anyaszentegyházadnak és szent fiad, a Jézus Krisztusnak szolgálatában. És hadd álmodjanak álmokat a vének; hadd lássunk mi álmokat! Oh adj nekünk még fiatal lelket, Atyánk, a ki ránk biztad a Te fiaidnak a vezetését, aki megtöltötted a mi tegezünket nyílvesszőkkel. Oh hadd lássunk mi még álmokat, nagy szent eszmények felől, Atyánk, hogy mi mentül többet tudjunk átadni valóság gyanánt ennek az ifjúságnak. Hadd lássunk mi álmokat egy nagy boldog, szabad nemzetről! Hadd lássunk mi álmokat a Te tudományodnak elterjedéséről, amikor a te ismereted, a te félelmed betölti a világ teljességét, mint a tenger az ő medrét. Hadd legyünk mi kicsinyek, eszközök a Te munkádban, Atyánk, és hadd edződjék meg a mi szivünk abban a türelemben, abban az odaadásban, amely volt a te szent fiadban. Hadd teljék meg szivünk azzal a lelkesedéssel, odaadással, szeretettel, amely volt az első tanítványokban. Hadd legyünk mi Te felőled, a Te evangéliumi tudományod felől, minden ismeretek felől, melyek a Te nagyságodról, hatal
