Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
- 8 — a tömeg hatása Magunk és külső viszonyaink helyes megismeréséhez tehát csak úgy tudunk eljutni, ha egész tünemény világunkat létünk alapjával, a Földdel lehető legmélyebb vonatkozásaiban vesszük tanulmányozás alá. Fizikai szempontból itt első sorban a Föld tömegének vonzó hatása, eloszlási viszonyaival kapcsolatos gömbalakja és forgása kell hogy tekintetbe vétessenek. A kutató elme rendes körülmények között e tényezők egyesitett hatásaival szokott elszámolni, holott e tényezők egymástól elkülönített vizsgálata tüneményeink alapvonásait kétségtelenül jobban kidomborítanák s a részletképek összeállítása által a valóságnak inkább megfelelő összképeket nyerhetnénk. A Föld 6000 trillió tonnányi rengeteg tömege — bár más életbe vágó tulajdonságai is lehetnek, — fizikai szempontból csak a maga vonzásával hat reánk. A földi viszonyok kialakulásánál azonban ez a vonzás általában nem úgy érvényesül, mintha az egész tömeg a Föld középpontjában lenne összpontosítva Ez a föltevés, — bár a Földre, különösen annak belső állapotára vonatkozó ismereteink és egyes részeiben képtelenséggel határos következtetéseink nagyrészt arra építtettek, — megállhat és alkalmazható a vonzás távoli hatásának szemlélésében, de kétes értékű sőt helytelen eredményekhez vezethet, ha azt a Föld felszínén vagy belsejében lévő viszonyokra kizárólagosan alkalmazzuk, mert nem felel meg a valóságnak. Földünk tömege ugyanis a maga vonzásával és esetleges többi tulajdonságaival együtt itt, a földi szemlélő közvetlen környezetében fejti ki a maga elsőrendű hatásait. A tenger valamelyik cseppjének vagy a szirtóriás valamelyik parányának állapotára és viszonyaira nézve teljesen közömbös, hogy a részecskék összességének valahol a nagyobb távolságban tömegcentruma is van, — mindeddig, a mig ez a részecske a többivel való összefüggő állapotából ki nem vétetik. A résznek is megvan a maga önálló jogköre, melyet az egész nem zavarhat.
