Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908

VI.

A tömegvonzás ellensúlyozása.

Az egyes fizikai mennyiségek mérésére azokat az egységeket használjuk, amelyeket a Föld felszínén létező viszonyokból merített tapasztalat e térbeli helyzetre nézve, a hatások egyoldalúsága mellett számunkra éppen előirt. Összes mérési adataink tehát általában csak a superficiális viszonylatokban állanak helyt és itt is csak bizonyos, közvetlen behatások tekintetbe vétele mellett A Föld súlya ezen az alapon csak akkor 6000 trillió tonna, ha egyes darabjait itt a felszínen, a 45 fok szélesség körül mérlegelhetnők le és minden darabot lemérés után a maga helyére állítanánk vissza. De az eredmény absolut értéke nagyon megváltoznék, ha a mérést a földgömb belsejében végezhetnők. 02 földsugárnyi mélységben (1270 km.), — ahol Lipschitz számításai nyomán 1 legnagyobb a nehézségi gyorsulás, — valamivel nagyobb értéket kapnánk; de már csak felényit 0 7 földsugárnyi mélységben. És a Föld középpontjában : ott semmi súlya nem volna a Föld rettenetes tömegének önmagára viszonyítva. De annál nagyobb a Nap vonzásából kifolyólag. Ha eltekintünk a laterális hatástól, a Nap vonzása a Föld középpontjára nézve úgy érvényesülhet, mint egy magasabb rendű gömbalakulat centrumának vonzása a felszínén levő tömeg súly1 Weltall u. Menscheit- IV. 452.