Református Kollégium, Marosvásárhely, 1908
— 32 — pontjára nézve, — melynél fogva az a Napon áthaladó tengely körül keringés helyett forgást kénytelen végezni az ekliptikának megfelelő gömb felületén. Úgy látszik, hogy a súly csak olyan felszinti karakterisztikon az anyagra nézve, mint a sűrűség vagy halmaz állapot, és a végtelen mindenség mérlegében ez a gömbóriás sem számit többet, mint a mérlegcsésze valamelyik számba vehetetlen tömecse. Tehát a ponde- rabilitás csak a helyzet viszonyosság szüleménye és nem elválaszthatatlan tulajdonsága az anyagnak. Reánk földi lényekre azonban kiszámíthatatlan nagy hatása van a Föld tömegének Föltétien uralma alatt áll egész valónk. Azon épült fel és áll fenn egész anyagi világunk, melyben a pon- derikus anyag tulnyomólag egy oldalról gyakorolt hatása nélkül képet is alig alkothatnánk magunkról és környezetünk tüneményeiről. Az az 1—2 km.-nyi mélység, — a mennyire a technika vívmányaival felszerelt emberi törekvés eddigelé behatolhatott a Föld felület egy pár kedvező pontján, — elenyésző csekélység ahhoz, hogy abból a nyerhető külöm- bözetek alapján a tömeghatás törvényszerűségét tisztán megállapítani lehessen. A megfelelő gömbszeletek, — bár 20— 60,000 km3-t tesznek, — homogén szerkezet föltételezése mellett is végtelen kis mértékben csökkenthetik az 1 billió 83 ezer millió km3 térfogatú tömeg centrikus vonzását és más hatásait. Segítségül vehetnők a vízgőzökkel többé kevésbé telitett légkör-szelet központ ellenes hatását, vagy a felettünk egyidejűleg kulmináló hatalmas égi testek vonzó erejét; földhöz ragadt állapotunkból igy sem tudnók feltűnőbb mértékben megszabadítani magunkat és földi tüneményeinket. Ha a földi vonzást a felszín valamelyik pontján 106 egységnek vesszük, a Nap rengeteg tömege ebből, e pont feletti kulminációja pillanatában 605, a Hold-é 35 egységet ront le l. A többi bolygók vonzása együtt a legkedvezőbb 1 A számításokat Dr. A. Marcuse: Die Dichte der Erde c. munkájából vett adatok nyomán végeztem.
