Református Kollégium, Marosvásárhely, 1907
7 A sok ide-oda szállítás közben egyszer olyan szobába kerültek éjszakára, a hol a szoba földjére kellett lepihenni, mert más fekvő hely nem volt. A velők egy szobába rendelt muszka kísérők is csak úgy a földre feküdtek, mint a foglyok. Egyik ilyen kisérő az alvás idejére vánkosnak a maga számára a Bihari lábait jelölte ki, s fejét arra hajtva le is nyugodott. És Biharinak úgy kellett eltölteni az éjszakát, hogy a lábát meg nem mozdíthatta, mig a muszka ki nem aludta magát, mert különben végre is hajthatta volna a szóbeli úton már előre bocsátott fenyegetést, hogy ha mozdul, hát baj lesz.*) II. A fogságból kiszabadulása után Bihari ismét elfoglalta nevelői állását és folytatta azt 1856-ig Nevelői feladatának bevégzése után a kolozsvári kollégiumnál keresett és talált szolgálatot és mint póttanár latin nyelvet tanított a VI, VII, VIII. osztályokban 1856, 1857-ben. Ekkor követve a régi protestáns tanuló ifjúság szokását ő is külföldi útra kelt világot látni és ismerni. Az 1858, 1859. években másfél évet töltött a lipcsei és giesseni egyetemeken, a hol filozófiai, történelmi, latin irodalmi, nevelés- tani és politikai leckéket látogatott. 1859. nyarán az előbbi tanár halálával a marosvásárhelyi kollégiumnál üresedésbe jön a történelem, klassika literatúrai tanszék, melyet Szász István töltött volt be. 1860. február 5-én az egyházi főtanács erre a tanszékre Bihari Sándort választotta meg, ki ugyanazon év április 14-én az előljárósági gyűlésen hivatalába beigtattatik. *) Biharinak a fennebbiekbon közölt adatai a szabadságharc idejéből anynyiban is érdekesek, hogy az akkori Brassói eseményekről olyan részleteket közölnek, a melyek nincsenek említve az akkori időre vonatkozó nagyobb történeti művekben A brassói vár ostromáról érdekes felolvasást is tartott Bihari 1896-bau itt a Kemény Zs. Társ. egyik tavaszi felolvasó ülésén.
