Református Kollégium, Marosvásárhely, 1907

8

c/ra>3 ___________________________________c/ga\3

B

ihari Sándornak Maros-Vásárhelyre érkezését a hazai közállapotoknak némi javulása előzte meg. Az 1859-iki olasz-osztrák háborúnak két nevezetes következése volt. Egyik, hogy az osztrák birodalom a lombard-velenczei tartomány elszakadásával kissebbedett. A másik, hogy hazánkra nézve megbukott az addig uralkodó absolut kormány rendszer. A javulás jeleit már ugyanazon évben lehetett látni. Egész ország nagy fénnyel ülte meg Kazinczy Ferencz születésének évszázados fordulóját s a Magy. Tud. Akadémia közadakozásból mintegy 100 ezer korona összeget gyűjtött a Kazinczy emlékének biztosítására. A mozgalom tovább tartott s 1860- ban, mikor Bihari Sándor Maros-Vásárhelyen tanári állását elfoglalta, még erősbödött. A magyar ruha viselés terjedett. A magyar nép mind szebb színben látta a jövendőt. Egyesek és testületek már nem igen titkolták hazafias felbuzdulásaikat s ha alkalom volt azoknak kifejezést is adtak. Ilyen alkalom volt a mi kollégiumunk azon évi májálisa is. A Nagy erdő májálisozó rétjén ma is meg vannak nyomai annak a hosszas kör alakú asztalnak, melyet akkor frissen készítettek. Nem lábakra szegzett deszkából készült asztal volt az, mert az rég eltűnt volna, hanem földből oly formán, hogy körsáncot ástak, melybe a vendégek lábukat lebocsátva ülő helyzetben maradtak; az előttük levő asztalt is, az ülő helyet is a föld képezte.

Ennél az asztalnál jelent meg akkor nem csak a tanári kar, hanem a város intelligentiájának tekintélyes része is, a hol lelkesült hangulatban újították fel a régi emlékeket s adtak kifejezést a közös reményeknek és óhajtásoknak. Itt hallottam Mentovich Ferenc pohárköszöntőjében egyebek közt azt a részt, hogy „hazánk állami életének hajója, melyet 300 év óta Bécsből indult viharok rongáltak meg, most kedvező széllel biztos kikötő felé evez.“ Itt magyarázta Bihari Sándor is felköszöntőjében azt a külömbséget, mely a törvénytelen és törvényes uralomnak a jellemzője, azzal a re-