Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
térképével, a deménfalvi barlang leirása és több kisebb értekezés van közölve a prodromusban.* 111. Károly évi 400 forintnyi segélyt engedélyezett a készülő mű költségeire, de Bél ezt csak egyszer kapta meg; felhívta a megyéket, hogy kutatásaiban támogassák, s egy kijelölt bizottság által át kellett vizsgáltatniok az elkészített történelmi és földrajzi leírást, hogy az abban esetleg előforduló téves adatokat kiigazítsa, a hiányokat pótolja. A megyei bizottságoktól a nádor által kinevezett két legfelsőbb censor, Palásthy Ferencz és Mattyasovszky Imre udv. tanácsosok megbirálása alá került a mű minden része. A szükséges térképek készítését Mikoviny Sámuel mérnökre bízták. Bél, a mint elkészült valamely megye leírásával, azonnal el is küldte, hogy átvizsgálják a bizottsági tagok, s megtegyék rá észrevételeiket. Haan Lajos felsorolja** több megyének a helytartótanácshoz intézett válaszát, melyekből kitűnik, hogy az átvizsgálás munkáját nem a legszívesebben teljesítették s mindenféle ürügy alatt igyekeztek megszabadulni ezen fáradságtól. Nyitramegye kéri a helytartótanácsot, hogy mivel a megbízottak a közügyekkel vannak elfoglalva jelöljön ki másokat és engedélyezzen némi napidijat a fáradságos munkáért. Ezt 1733. jan. 17-én jelentette a nyitramegyei közgyűlés; tagadó válasz és újabb sürgetés után, csak 1735. szeptemberében küldte vissza a kéziratot. De előbb még a helytartótanács újra vissza kellett, hogy küldje a megyének a leírást, mert egyik közgyűlés azon határozattal akart megszabadulni az átnézés* A lipcsei „Postzeitung von gelehrten Neuigkeiten“ czimü lapnak már 1718. évi nov. 3-iki számában közölve van Bélnek egy barátjához irt levele, melyben a tervezett nagy műnek vázlatát szintén leírja. A czime „Notitia Hungáriáé antiquae, mediae et novae libri trés.“ Az 1. könyv a seythák, hunok, avarok és magyarok korát, a Il-ik, a pogányság és kereszténység korát, s utóbbi ismét több kisebb alkorszakot foglalt volna magában a legújabb időkig. A harmadik könyv két részből u. m. egyetemes és különös részből állott, és az ország leírásával foglalkozott volna. (Molnár A. a közoktatásügy története 377. 1.) ** I. ni. 40. és következő lapjain. 41
