Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

tői, hogy ama műnek, tekintettel akár az alaptalan hozzáadásokra, akár hiányaira, annyi és oly nagy hibái vannak, hogy könnyebb lesz egy egészen uj könyvet Írni, mint ennek tévedéseit javítgatni, hiányait pótolni. Sopron vármegye szerint jobb lett volna bele sem fogni e munkába, de mivel már nem tudja megakadályozni, hogy az létre jöjjön, ki adta a kéziratot az átvizsgálásra, azonban tiltakozik az ellen, hogy az abban foglalt adatok valaha a megye jogainak megrövidítésére használtassanak fel; Baranyamegye egy a káptalan és püspökség közt folyó pert hoz fel mentségül, mert mig az el nem dől, a birtokok hovátartozása felől sem adhat határozott választ. És igy tovább, majd minden megye akadékoskodik, hogy a reáháramlott munkától megszabaduljon. Haan szerint* csak hét megye járt el buzgalommal a kéziratok áttekintésénél és készült el megjegyzéseivel idejében. Hevesmegyét az háborította fel, hogy a Gyöngyösön levő egyik templomot Bél kálvinista templomnak irta katholikus helyett.

De nemcsak a megyékkel volt baja Bélnek. A helytartó- tanács egyenesen a királyhoz nyújtott be fölterjesztést, melyben azt javasolja, hogy tiltassék el a műbe bármely vallási vonatkozást beleszőni; Bél ugyanis Gecse Veszprém megyei községnél azt Írja, hogy itt csak az evangélikus vallásuaknak van istenitiszteletük s oly nagy a katholikusokkal való egyetértés, hogy egyszerre végzik mindennapi imáikat. Ez volt a nerntetsző hely, melyben a helytartó-tanács a hatholikus vallás sérelmét látta. A cancellária meghagyta Bélnek, hogy a Rákóczi-felkelést soha se nevezze „bellum“ néven, hanem „motus“ vagy „seditio“ szóval, s hogy ha az ezen felkelésben szerepelt Vak Bottyánt említi, magyarázza is meg, hogy ki volt, mert a név hasonlósága miatt esetleg valamelyik Batthyánival tévesztenék össze, mi a jeles család nevére homályt vetne. Itt is figyelmeztetik, hogy a vallásra vonatkozókat mindenütt hagyja ki művéből.

* I. m. 46. i.

42