Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

A 43—74-ik lapig terjed a második szakasz „Pozsonymegye lakóiról, hivatalairól és nevezetes családjairól“ czimi'i rész, melyet igy vezet be: „Láttuk a megye természeti viszonyait és kultúráját. Hátra van még, hogy röviden kifejtsük, kik a lakosai, milyen elvek irányadók a tartomány igazgatásánál, mik képezik ékességeit és melyek előkelő családjai.“ A megye régi lakóit illetőleg Pozsony város történetére utal és csak kivonatban emeli ki a főbb dolgokat. Sommersberg Vilmos és Tacitus szerint Vannius quad király volt e vidék ura, de megveretett és menekülni lévén kénytelen, népei nemsokára Attila szolgálatába szegődnek, majd a rugiak, herulok, longobardok, sarmaták, avarok következnek e vidék birtokában és végül a magyarok. A megye jelenlegi lakói, magyarok, németek és szlávok; ezeknek erkölcseit, foglalkozását, ruházatát, beszédjüket, jellemüket külön-külön behatóan ismerteti- A lakosság közt vannak még a török időkben idemenekült horvátok is nagy számmal. Végre, nem valami szeretette! festve őket, a zsidókról emlékezik meg; elmondja, hogy miképen igyekeztek e népet régen is szigorú rendszabályokkal, visszariasztani a betelepüléstől, de azért számuk folyton szaporodott. A megye főispánjai örökös jogon a Pálffyak; felsorolja a megye többi hivatalnokait, a megyei kormányzás módjait, az itt lakó főurak neveit. Közülük hosszasan foglalkozik a Pálffyakkal, adja a család származási tábláját, közli az Eszterházy, Erdődi, lllésházy stb. családok történetét s az egyes családoknál több származási táblát is.

Ezek után rátér a „különös részre“ (pars specialis) s ebben Pozsonymegye öt járására. Ezen rész Pozsony város leírásának nagy terjedelme miatt nem végződik be az első kötetben, hanem a másodiknak jó részére is kiterjed. Az előszóban a megye járásait sorolja fel, melyek közigazgatási nevét magyarul is megjelöli „Egy-szolga-Biró Járása“ elnevezéssel. Ezen járások: a külső felső (extraneus superior), külső alsó (extr. inf.), felső szigetjárás (superior insulanus), alsó szigetjárás (inf. ins.) s végül a hegyentuli (trausmontanus) járás. A járásokon kívül van az u. n. vajkai szék, mely teljesen saját külön hatóságai alá van rendelve és független a megyétől. A felső külső járást a Blava, Duna és Vág folyók és a hegyek zárják körül. Nagy területe miatt ismét két kisebb részre oszlik fel, egy felsőre, mely Pozsonytól a hegyekig és az ezek alatt levő síkon a Bláva folyóig terjed s egy alsóra, mely az előbbitől délre terül el.

Az első szakaszban a felső-külső járás szabadkirályi városairól van szó. E részben öt város van u. m. Pozsony, Nagy-Szombat, Modor, Bazin és Szent-György. Ezek közül csak Pozsony leírására jutott hely e kötetben, a többiek és a megye hátralevő része a második kötetbe

52