Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

szorult. Pozsony város leirása a 75—696-ik lapig terjed, tehát 621 lapot foglal magában. „Pozsony város története“ főczim alatt először a város korszakokra osztott történetével foglalkozik. Ezen korszakok: a római, barbár, magyar és osztrák korszak. Hét fejezetben beszél Pozsony kiváltságairól és nevezetességeiről; igy a városban történt koronázásokról, a szent koronáról, koronázási jelvényekről, a pozsonyi országgyűlésekről, Pozsonyról mint az ország székvárosáról, a királyi kincstárról, az esztergomi érsekség ide áthelyezett székhelyéről, a pozsonyi prépostságról és káptalanról. Ezután a város alakjának leírására tér át s erről négy fejezetben beszél és pedig külön fejezetekben tárgyalja a város fekvését és templomait, a többi épületeket, a város lakóit és hivatalait. Végül szól a pozsonyi határ természeti viszonyairól. Ilyen a beosztása Pozsony város leírásának, lássuk most mik képezik az egyes fejezetek tartalmát.

Az első fejezet Pozsony város római korszakáról szól „vagyis a város római eredetéről.“ Egykor a metanasta jazygok lakták a vidéket s nem hihető, hogy ez a Dunán való átkelésre oly alkalmas hely lakatlan maradt volna; legalább is a jazygoknak lehettek itt ideiglenes állomásai. Pozsony nevét (Pisonium) Pisotól, egy római vezértől származtatja, ki nem alapította, hanem csak meghódította a várost. Lehetetlennek tartja Lasiusnak véleményét, hogy Pozsony a Peiso (Fertőtó) nevétől vagy a pisum (borsó) szótól kapta volna nevét. A magyar Pozsony név a latinból származott, ebben teljesen megnyugszik, de annál nagyobb gondot okoz neki a város német nevének eredete. Akár- mint is gunyolgatja Lasiust, mégis előveszi újra, de csak azért, hogy ismét megczáfolja azon állítását, hogy a szomszéd Bregetioről nevezték „Bressburg“-nak; végre is abban egyezik meg, hogy Brezlaburg volt a város egyik régi neve és ebből lett a Pressburg név. Beszél ezután mindazon dolgokról, mikből római vonatkozásokat lehet kihozni, megfejti, hogy miért nincsenek római emlékek e vidéken, mily szokás volt egykor itt divatban, melyből szintén római eredetre lehet következtetni stb. Fejtegeti, hogy a légiók utján is létrejöhetett e város és következtetéseket von a külömböző császárok alatti viszontagságaira is.

Pozsony barbár korszaka a hunokkal kezdődik és a magyarok bejöveteléig tart. Attila kényszeritette az itt lakó quadokat, hogy seregében szolgáljanak és meghódította Pozsonyt is ; halála után a szlávok vándoroltak e vidékekre. Nagyon megsínylette Pozsony az avarok és morvák közti háborúkat, mígnem Nagy Károly elfoglalta a várost és meg is látogatta. Ezután a morvák birtokába került Pozsony, majd Arnulf a magyarokkal megdöntötte országukat és utóbbiak lettek a bir53