Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

dalom egyetértő támogatása mellett szolgálhatja az iskola sikeresen a reá váró nagy czélokat; csak úgy lehet a tanár munkája eredményes, ha a szülők is támogatják törekvésében, mert ott, ahol annyi külömböző jellemű, véralkatu és külömböző irányú házi nevelés alatt álló növendék vezetéséről van szó : csak kölcsönösen megfontolt és egymást támogató eljárással lehet kívánt eredményt elérni.

Elhangzott szavaim már eddig is tanúságot tehettek arról, hogy midőn beszédem elején jelzett beszámoláshoz visszatérek, örvendetes kijelentéseket nem tehetek. Mert ha általánosságban tekintjük az eredményt, még a középszerűt sem üti meg. Különösen feltűnő, hogy a felsőbb fokon, ott ahol a tanulóknak mind szellemi fejlettsége, mind belátó képessége folytán több eredményt, önérzetesebb munkásságot várhatnánk, éppen ott gyengébb az eredmény, gyengébb, mint az alsóbb osztályokban. Én ezt a sajnálatos tüneményt semmi egyébb- nek nem tulajdoníthatom, mint az akarat hiánynak, a kötelességek könnyelmű felfogásának. Igazolja állításomat ama számos eset, hogy az alsóbb osztályoknak egykor igen jó tanulóit a rossz tanulók érdemjegyeivel kellett megbélyegeznünk. Ha alsóbb osztályokban, hol a kezdet nehézségeivel is kellett küzdeniök, tudtak megfelelő eredményt felmutatni, bizonyára annyi akaraterővel és kitartással itt is megfelelhettek volna kötelességeiknek. Elitélendő egyeseknek éveken keresztül tapasztalt amaz eljárása is, hogy évfolytán vagy semmit, vagy igen keveset tanulnak, s aztán az év végén fühez-fához kapkodva az elnézés és kegyelem reményében drukkolnak sorsuk eldőlése felett. Hát szánalmasak az ilyen esetek, de semmi jogczimmel nem bírnak a boldogulásra. Ajánlatosabb e helyett, ha rendesen végzik kötelességeiket és példát vesznek azon osztálytársaiktól, kiket nem megrovás, hanem elismerés és dicséret illet.

VI