Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
egész dolgot s olyan geometriai rendszert kell alkotni, amelyik nem ragaszkodik az Enklides XI. (V.) axiómájához, hanem attól független s annak neve legyen Absoluta geometria, „Nem— Euklides-féle geometria“. Egy ilyen absoluta, vagy Nem—Euklidesi geometriai rendszer kitalálásán törte a fejét a tudós világ mintegy kétezer éven át siker nélkül és ezzel a nagy találmánynyal ajándékozta meg a tudós világot Bolyai János, a Bolyai Farkas fia. Ezért tekint tisztelettel és bámulattal Bolyai Jánosra a tudósvilág, ezért fordul most a figyelme Magyar- országra, Kolozsvárra, Maros-Vásárhelyre, a mi kollégiumunkra. Ezért ünnepük Bolyai János nevét most Kaliforniától Japánig a világ minden művelődési góczpontján, ahol a tudományt ismerik s ahol a tudományt nem egyéb haszonért, vagy nyereségért művelik, hanem magáért a tudományért szeretik. íme egy pillanat, amelyben az egész müveit emberiség tekintete reánk van szegezve! Nagy ebben a magyar nemzet dicsősége s nagy lehet a mi büszkeségünk, hogy ez a világraszóló ember, ez a lángeszű tudós, kit az egész világ magasztal s kit méltán irigyelhetnek tőlünk más nemzetek, itt a mi városunkban élt, a mi kollégiumunkban növekedett. II. Nem lehet ez alkalommal említés nélkül hagynom, hogy ezt az érdemet, ezt a dicsőséget bizony nem könnyen engedték nekünk, el akarták tulajdonítani a magyar nemzettől és másnak foglalni le. Alkalmul szolgált erre az a körülmény, hogy körülbelül azon időtájban, mikor Bolyai János az ő fölfedezését megalkotta, erről semmit nem tudva, egészen más alapon, más módszerrel egy Lobacscwszky Miklós nevű kázáni orosz tudós is hasonló fölfedezéshez jutott. Ez a Lobacscwszky már 1826-ban kezdette hirdetni uj tudományát 7
