Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
s arról két kötetes munkát is adott ki. A Bolyai János munkája, a világhírű „Appendix“ pedig csak később, 1832-ben jelent meg a Bolyai Farkas „Tentomen“ czimü mathema- tikai könyve I. kötetéhez csatolva.* Nem volt nehéz tehát az oroszoknak a világ előtt úgy tüntetni fel a dolgot, hogy az új, a független geometriai tudományt Lobacsewszky alkotta meg először; Bolyai János csak azután; vagy tán épen tőle tanulta volna. Még egy más körülmény is kétségessé tette a Bolyai érdemét és dicsőségét. Bolyai Farkas ugyanis fiának ezen munkáját megküldötte Gmm-nak, Németország akkori legnagyobb matematikus tudósának, a maga fiatal, deákkori barátjának. Gauss válaszol is Bolyainak s az Appendixről nagy elismeréssel nyilatkozik. De megjegyzi, „hogy az a rendszer s az az eredmény,“ melyet Bolyai János az „Appendix“- ben bemutatott, „egészen megfelel az ő elmélkedésének, melyeket e tárgyról már 30—35 év óta magának megalkotott.“ Azt a kérdést tehetjük itt, hogy ha megalkotta Gauss az elméletet és rendszert, miért nem lépett vele a világ elé ? Ugyan azon válaszában erre is fele! Gauss, midőn azt mondja, hogy „nem közölte nyilvánosan ezen tárgyra vonatkozó elmélkedéseit, mert azt tapasztalta, hogy csak kevés ember találkozott, a ki érdeklődött volna az iránt, a mit ezekből velők közölt.“ Általában pedig úgy találta, hogy „a legtöbb emberben nincs meg az ehhez szükséges fogékonyság. Hogy az * A Bolyai János müvének teljes czime ez: „Appendix scientiam spatii absolute veram exhibens, a veritate aut falsitate axiomatis XI. Euclidei (a priori haud unquam decidenda) independentem; adjecta ad casum talsitatis quadratura circuli geometrica. AUETORE Joanne Bolyai de Bolya, geometrarum in exereitu regio austriaco castrcnsium Capitaneo. Maros-Vásárhelyini 1832. Tipis Collegii reform, per Josephum et Simeonem Kali de Fclső-Vist. P. 1—29. A munka érdemleges, szakszerű ismertetéséről lásd az alábbi könyvjegyzékben foglalt külömböző müveket. 8
