Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

bebizonyítható, hogy már a XVIII. században léteztek és használat alatt állottak. Néha azonban nem is mértföldekben van megadva a távolság, hanem csak idő szerint. Például igy: „ha jó az ut, három nap alatt megtehető, de tavaszi esőzések idejében majdnem egy hetet is igénybe vesz.“ Az ilyen meghatározások semmi esetre sem nevezhetők szabatosaknak, de az akkori utazó közönség kivánalmainak megfeleltek.

Már ebből is látszik, hogy Bél sohasem vette igénybe dolgozásánál a térképeket. Ez legjobban kitűnik egy tévedésénél, mi ha Mikoviny térképe után dolgozott volna, nem történhetett volna meg vele. Ugyanis Liptómegyénél két helynek földrajzi fekvéséről emlékezik meg (II. k. 510 1.) és Lykavát a fr. szél. 49°, a fr. hossz. 40°2’, Nagy-Palugyát pedig a 48°58’ és 40" alá helyezi. Ha Mikoviny térképén megnézte volna ezen adatokat, akkor az első hely földrajzi fekvéséül 49°6’ és 36°56’ (a pozsonyi első délkör szerint 2°15’), a másodiknál pedig 49 7’ fr. szél. és 37"24’ fr. hossz, (a pozsonyi első dk. sz. 2°25’) jött volna ki. így azonban sem Mikoviny adataival, sem a hozzá közel álló valódi adatokkal nem egyezik meg.

Bél előadása könnyedén folyó és közvetlen. Mai felfogás szerint az a sok költői idézet, egyes prózai műveknek lapokon át való szószerinti közlése, továbbá az a módszer, hogy néha egyik iró után a másiknak adja át a szót s maga csak pár közbeszőtt sorával szól közbe, mindez egy kissé szokatlan és különösnek látszik. Mert ma, ha szóról-szóra is közöljük az idegen iró szavait azt nem tesszük oly nagy terjedelemben s csakhamar az idézetteket saját szavainkkal folytatva adjuk tovább. Bélnél ez nagyon ritkán fordul elő. Például Buda történetében Zápolya követének Laski Jeromosnak naplóját 20 foliolapon közli szószerint s ebben a követnek a kiilöm- böző basákhoz intézett beszédeit egész terjedelmükben olvashatjuk. Érsek-Újvár történetében a törökök ostromait

127