Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

letőleg a Balti tengerbe mennek, nyugati oldaláról pedig vizei a Vágba, ezzel a Dunába és a Fekete tengerbe jutnak. Ez mind helyesen van, de nem lehet elképzelni, hogy mit érthetett Bél a Howald hegység neve alatt. Mert ott csakugyan van a Magas-Tátrának egy délfelé nyúló ága, mely egyik oldalról a Poprád eredő völgyét zárja be, de ezt a térkép nem Howaldnak, hanem Bástyának jelzi. Vazsecz falunál található egy Hochvald nevű hegység, ez azonban nem nyúlik fel a Tátráig. És mégis ezt kellett érteni Bélnek a hasonló nevű hegység alatt: de ő egy 914 m.-re emelkedő különálló hegy nevét alkalmazta a 2200 m -en is felülemelkedő Bástya hegylánczra, mely aztán a Tátrával együtt csakugyan képez ily vízválasztót.

A hegységek leírását Bél rendesen azzal végzi, hogy van még nagyon sok hegy, mit elő lehetne számlálni, de ezek már egyes falvak mellett emelkednek és nevüket a faluktól vagy a néptől kapták s ezért el is hagyja megemlítésüket. Hiszen a többieknél is a néptől kapott neveiket nevezte meg és nem ő keresztelte el a hegyeket, legfeljebb csak latinra fordította le s mellette adta a „vulgustól“ nyert neveket.

Barsmegye hegyeinél uj felosztási módszert alkalmaz. Itt már nem a szerint sorolja fel a hegyeket, hogy határt képeznek és belföldiek, hanem külön-külön beszél közönséges és aranytartalniu hegyekről. A közönségesek alatt természetesen azokat érti, melyekben nincsenek bányák. A körmöcz- bányai aranytartalmú hegyeket ismét kopaszságuk és erdős voltuk szerint különbözteti meg. Ennyire a használhatóság elvei szerint jár el Bél a hegyek rajzában, azok felosztásánál; ez mindenesetre sokat ront rendszere helyességén. Még a hegy és vízrajzba is sző nem egyszer történelmi vonatkozású dolgokat. Bél korában a történelem még annyira túlsúlyban van a geopraphia felett, hogy a történetiró még itt sem tagadja meg magát.

A folyamrajzban sem egyezik meg Bél rendszere a niai123