Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
a születések és halálozások statisztikája, a városok és falvak lakossága, ennek évi szaporodása stb. feltüntetését mind megkívánjuk, hanem a nagyobb és részletesebben tárgyalt városok lakosságát, legalább csak hozzávetőleges számokban közölhette volna. A megyék hegyeinek és folyóinak leírása sem felel meg a mai tudományos földrajz követelményeinek és módszerének. Mindig először a határhegységeket sorolja fel és azután tér át a megye belterületén levő hegyekre. Ha vár van valamelyiken, azt mint nevezetességét mindig felemlíti. Inkább a hasznosság elvéből kiindulva fogja fel a hegyek fontosságát. Leírja, hogy mily fajta fák vannak rajtuk, hogy a juhok vagy más állatok számára milyen legelőik vannak s mindig megmagyarázza nevük eredetét, jelentését stb. Itt is eltér néha a kijelölt iránytól ; igy pl. midőn Zólyom vármegyében a Bo- rowa-Hora hegységnél egy egész lapon át foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az állítólag Tollius által itt talált termő arany (aurum vegetabile), mely mint valami növény, száron nő, miképen keletkezik. Egy más helyt pedig, hol sok vaj és túró készül, leírja, miként csinálják a túrót és hogy milyen a pásztorok életmódja. Külömben elég számos hegyet ir le minden megyénél és különösen a teljesen hegyekkel borított Liptómegyénél elég alaposan is tárgyalja azokat, midőn 54 hegységet sorol fel. Magassági számok természetesen nem találhatók a hegyek csúcsainak említésénél, elég, ha úgy jelzi magasságukat, hogy valamely messzefekvő helyet nevez meg, mely látható róluk. Turóczmegyénél a Tlsta hegyet tartja Bél a megye legmagasabb hegységének, de ebben téved, mert a Tlsta csak 724 méter magas, míg pl. az általa is említett Ploska 807 m., a Smrekovica 806 m. magasságra emelkedik. A Howaldról azt mondja, hogy Liptó és Szepes megyéket választja el egymástól és azért nevezik magasnak, mert a róla lejövő patakok a Poprádba s ennek közvetítésével a Visztulába il122 r
