Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

Már láttuk, hogy a leirás, a közigazgatási beosztás, vagyis a megyék határai közé van beszorítva. A megye leírásánál annak határai elmondása után, rendesen közölve van egy-két szám is, melyek a megye szélességét, hosszát s néha még kerületét is jelölik. Ezen számok azonban többé kevésbbé, de mindig helytelenek. Nem is lehetett máskép, mert minta Mikoviny térképei sem tüntetik fel a valódi számokat, Bélnek ezen széllességi és hosszúsági adatai is csak aszerint készültek, hogy kiszámították, mennyi idő kell, mig a megye egyik részéből az ellenkező oldalára lehet jutni s hogy ezalatt mekkora utat tettek meg; egyáltalában pontos mérésekre gondolni sem lehet.

És a mint a megyék területét sem közli sehol sem, mert fölmérve még nem voltak, a népesség számára vonatkozólag is csak Selmeczbányánál találunk adatot. Itt Tollius- nak, ennek az eredeti utazónak művét használva, az ő számítását, mely szerint 2145 lakosa van a városnak, igen kevésnek tartja; de azért nem mondja meg, hogy akkor voltaké- pen mennyi az igazi szám. Az ország és a megyék nagyságát sokáig nem ismerték, mert Csiba az első, ki hazánk területét 3900 mfd-re teszi s épen ily helytelenül Ítél a tudományos statisztika megalapítója, a Bélnél sokkal későbben élt Novotny, ki statistikájában pl. Győrmegyénél majdnem öt négyzet middel véti el a területi kiterjedés adatait. E tekintetben tehát Béltől sem követelhetjük az ilyen számadatok közlését s azoknak, melyeket a megyék szélességére vagy kerületére vonatkozólag közölt, helyességét.

A természettudományok azon vívmányai, melyeken a mai tudományos földrajz fölépült, továbbá a statisztika, eth- nologia, sociologia, összehasonlító nyelvtudomány Bél Mátyás korában még nem léteztek ugyan, de az, hogy népességi adatokut nem közöl, hiányául róható fel munkájának. Nem a mostani értelemben vett népességi adatokat kellett volna adnia, midőn valamely terület absolut és relativ népessége,

121