Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

szitették el, csak röviden írhatja le. Bodok vára és városa síkságon feklisznek, történetüket nem adja s csak azt említi fel, hogy mindkettő a Berényieké. Nagy-Tapolcsán mezőváros, meglehetős népes; bővebb leírása helyett Tolliusnak egy itt történt kalandját idézi annak utazási naplójából. Többi városai Bayna és Radosin. A felsorolt faluk száma 101. Raicsán faluból származtak a Rajcsániak, kiknek genealógiai tábláját is közli (452. utáni folio).

Ezután következik az újhelyi járás, mely a Vág mentén, a bodoki és nyitrai járások közt a megye északnyugati részén terül el és számos mezővárosa, vára van. A járás Vág-Ujhelytől vette nevét, mely már IV. Béla előtt egy oklevélben „possessio regalis de Ujhely“ vagy „regia villa“ néven van említve. Ezen adománylevél a pannonhalmi zárdának juttatta a várost, Bél teljesen közli szövegét. Ujhelynek több utczája van és külömben is elég rendes, de gyakori égések pusztítják. Lakói bortermelők és földművelők, vagy pedig abból élnek, hogy fát és sajtot szállítanak a Vágón a felső megyékből Budára és Komáromba. Itt van a Stibor vajda által alapított Szűz-Máriáról elnevezett prépostság. A törökök itt is sok bajt okoztak, de sokat kellett szenvednie a városnak az itt tartózkodó katonáktól.

Egy dombon emelkedik a valószínűleg Chák Máté által épített Csejthe vára. Bonfini említi, hogy Svehla rablóvezért, midőn ez az erdőkben eltévedt és egy paraszt ide vezette, itt fogták el. Az aljában elterülő városban van az Erdődyek palotája Thurzó György nádor naplójából idézi (469-ik 1.) azt a részt, mely Báthory Erzsébet történetéről szól s ugyanazt adja Thuróczi László Hungáriájából. Pöstény fürdőiről ismeretes; ezeket Vernher művéből részletesen ismerteti. Vág- Ujhelytől 3 mfdre fekszik Vittenecz. E vidék egyedüli nagyobb erőssége Lipótvár, melyet Újvár elpusztítása után Ausztria védelmére Lipót alapított 1655-ben. E vár a Vág melletti sikon fekszik, hatszögül alakja van, félhold alakú sánczokkal; lakói zsidó kereskedők és a katonaság.

Galgócz vára ismeretlen eredetű, nevét Bél a Vágban gyakran előforduló galócza nevétől származtatja. Szerinte nem valószínű Thuróczi azon állítása, hogy Lél vezér alapította a várat, kit másképen Galgot- hának neveztek. Szép helyen fekszik; egykor Chák Mátéé volt és több birtokos után az Erdődyekre szállott. Bocskay és Bethlen Gábor, utóbb a törökök is elfoglalták. Északra tőle terül el Galgócz városa; egyetlen utczájában van a ferenczrendüek zárdája és temploma. Meredek hegyen emelkedik Temetvény vára és vidékén Lipótvár építésekor kereskedők alapították Újvárost. Kosztolány hírhedtté vált a cseh rablókról s ezeknek Svehla nevű vezéréről. Mátyás alatt lett várossá O-Tura,

101