Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

melynek lakói híresek veszekedő és verekedő természetükről. Brezova nem régi város; kis határa levéli, lakói mesterséget folytatnak, kereskedést űznek; csinálnak itt pálinkát is. „Hogy ez Magyarországon, hol olyan sok bor terem, hasznos-e azon kétkedünk“ mondja Bél a palin káról. A falvak népesek és jómódúak; összesen 82-ről van szó.

Az utolsó járás a Fehérhegység, Morvaország, Ausztria, Pozsony és Trencsén megyék határa közt terül el és Szakolczáról van elnevezve. Szakolcza a megye egyetlen szabadkirályi városa. Alapitói szlávok lehettek, kiktől Arnulf idejében a magyarok foglalták el. 1021-ben alapította itt Pruris János a Szent-Mihály arkangyalról elnevezett templomot. Némelyek véleménye az, hogy csak Vak-Béla alapította Szakolczát, de mások meg azt állítják, hogy ő már itt született, tehát már akkor léteznie kellett. Mint határváros sok viszontagságon megy keresztül Szakolcza is. Elég szép kőházai vannak; itt székelnek a piaristák, jezsuiták és több más egyházi rend. A Morva melletti síkságon emelkedik Holics vára, mely egykor a Stibor vajda birtoka volt, mellette van a népes város. Más mezővárosok: Ekbel, Radosótz, Szenitz, Szobotistye, a Miava mellett Sasvár város és vár. Romokban van már Berents és Korlátkő vára. Sándorfalva város a Miavánál és Éleskő vár vannak még e járásban. A falvak az uradalmak birtokait képezik. Ily uradalmak a holicsi, sasvári, berentsi és korláthi.

Végül csatolva van Nyitramegyéhez a szokásos útmutató táblázat s ezzel a leírás befejeződik.

A negyedik kötet hátralevő részét, vagyis az 523—768 ik lapokat Hont vármegye ismertetése foglalja el. E megyét négy járásra osztva mutatja be; a negyedik járást Kis-Hont képezi ugyan, de azért megyei jellegét megtartva, mint megyét is külön tárgyalja.

Nagy-Hont vármegye nevét többnyire az Ipoly melletti hasonnevű falutól származtatják. Magát a Hont nevet pedig némelyek Chund vagy Hunt vezérre vezetik vissza, kinek itt hunnivár nevű palotája volt. A krónikák azonban azt tartják, hogy e vidéket Szabolcs vezér foglalta el és Chund nem itt, hanem Nyitrában szerepelt. Mások a hant szó elferdítésének gondolják Hont nevét. Bél azok véleményén van, kik a Hunt lovagtól való származtatást találták ki, sőt föltételezi, hogy e vitéz épen e vidéket kapta Szent Istvántól érdemei elismeréséül. Kis- és Nagy- Hontot Nógrád és Zólyom vármegye választja el és Barsmegye határolja Esztergommegyével együtt. Hont vármegye teljesen hegyes, legfőképen áll ez északi részére nézve, hol termékenysége is kisebb. Hossza Bélabányától Nagymarosig 9, szélessége Varsány és Kővár közt 5 mfd; az egész terület északról dél felé keskenyedik.

102