Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902
másoknak is meglohadt a buzgalma. De a királynő jóságából uj bizalmat merit a jövő iránt s reméli, hogy ha már nem is lesz többé életben, lesznek, a kik tovább folytatják és befejezik a már nagyjában elkészült művet. Fiai, Károly András és Mátyás Gottfried is azon lesznek, hogy atyjuk magára vállalt kötelezettségét, ha a halál megakadályozza, hogy annak eleget tehessen, teljesedésbe vigyék. A nyolczadik levelen, magáról a kötetről beszélve előadja, hogy ebben a dunáninneni Magyarország négy megyéjéről lesz szó u. m. Nógrád, Bars, Nyitra és „a mit a második helyre kellett volna tenni“ a két Hontmegyéről. Szándéka volt itt tárgyalni Árva és Trencsénmegyét is, de a kötet igen nagy lett volna; azért ezeket a íiatodik kötetbe, Magyarország tiszánin- neni részébe helyezte. — A térképeket itt is Mikoviny készítette és a többi három kötetben is, melyek a még hátralevő 38 megyét fogják felölelni, ő fogja a térképeket rajzolni. A részletes tárgymutató nem ebben, hanem az utolsó kötetben lesz közreadva. Végül Bél Károly András „horatiusi ódát utánozva“ 16 versszakos költeményben énekli meg az érdemes szerzőt, a saját édesatyját. A negyedik kötet legelőször Nőgrádmegyét mutatja be 154 lapon. A megye neve a szláv novigrád — újvár — szótól ered. Keletről Gömör és Heves határolják, nyugatról Nagy-Hont, északról Kis-Hont és Zólyom, délről Heves és Pest megyék. Határa irányát nagyon részletesen leírja. Az egész megye 12 mfd hosszú és Korna, Málnapatak és Kis-Oroszi között 5—6 mfd széles; kerülete 35 mfd. Alakja kissé hajlított ivet képez. Különösen északi része hegyes, dél felé Iankásabb, sőt Szét- sénynél és Losoncznál síkot is képez. Déli részén Cserhátnak hívják, mert be van fásitva. Némelyek azt tartják, hogy ez a megye az ország közepe, de ezt nem fogadja el Bél Mátyás „midőn nyilvánvaló, hogy szükebb térség van Lengyelország, mint Temesvár és Nógrád közt.“ Nógrádinegye hegységei legnagyobbrészt határhegyek. Keleten vannak a Mátrának Hatvanig terjedő nyúlványai; folytatásukat képezi a Medves, melyben egykor nagyon sok volt a medve és innen kapta nevét. Többi hegyek a Sátoros, Boglár és Korlát közt a Butsony; a hármas csucscsal biró igen magas Karánts, melynek egyik csúcsán Pálffy Katalin Szent-Margit emlékére kápolnát épittetett; továbbá a málnapataki és kornai hegyek, az Osztrovsky, a dobrocseni, jenei hegycsoportok; ezen utóbbin olyan golyóalaku gránátkövek vannak, hogy a vadászok evvel töltik meg fegyverüket. Délen van a Naszály, melyről egészen Kecskemétig el lehet látni. Ezeken kiviil a megye belsejében is vannak hegyek. A Szanda megasságát el lehet gondolni, mikor tetejéről 7 mfdnyire el lehet látni. A Liszetz hegy környékén 88
