Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

városházával, melyben a királyi tábla helyisége van. A piacz déli szögletén a Szűz Mária templom, nem messze tőle a Duna felé a Szent Anna templomának romjai láthatók. Legrégibb zárdája a Domokosoké; 1693-ban Lipót ide hozta a Pálosokat is. A kecskeméti kapunál a Kla- risszák, a Hatvani-utcza szögletén a Ferenczrendiek, a város északi részén a szerviták zárdája van. Külvárosa nincs. Lakosai magyarok, németek, szlávok és ráczok; főképen iparosok, kiknek a törvényszékekhez jövő nagyszámú idegenek után jó jövedelmük van.

Vácz városa eredetét Gézára lehet visszavinni, ki midőn Salamont legyőzte, itt templomot építtetett és püspöki székhelylyé tette. Thuróczi szerint az első váczi püspököt Lázárnak hívták. Itt felsorol Bél 54 váczi püspököt s némi közelebbi adatokat is közöl reájuk vonatkozólag. A város Corvin Mátyás alatt érte el virágzása tetőpontját; ekkor Báthori Miklós volt a püspöke. A török időkben sok viszontagságon megy át, mert hol a császáriak, hol a törökök foglalják el. 1685-ben a törökök felgyújtják Váczot és a tönkrement város csak 'Buda megvétele után kerül vissza véglegesen. A szláv és német telepesek is csak lassan építhetik fel romjaiból. Híres vásárai vannak; fekvése a Duna partján kellemes, földje termékeny. Nádfödeles házait gyakran pusztítja égés. Pesttől 4 mfd távolságra van. Váczczal a járás városainak sora befejeztetvén, a szokásos módon az 53 falu tárgyalása következik.

A kecskeméti járás Zsámbok, Siily, Monor stb. faluktól délre a Zagyva és a kis-kunok területe közt egészen a Tiszáig húzódik. Hossza több, mint 8 mfd, de szélessége csak 3 mfd körül váltakozik. Az egész egy nagy síkság, melynek egyedüli folyója a Tápió. A járásnak csak mezővárosai vannak. Pesttől 10 mfdre van Kecskemét, nagy és szép város. Piaczán két temploma van; a katholikus templomnál van a ferencz-rendiek zárdája, a másik templom 1681-ben kezdett épülni és a reformátusoké, harmadik a piarista templom. Nagyobb ut- czái a budai, körösi, csongrádi, halasi stb. A hagyomány szerint egykor folyóvize is volt, de midőn a viz a város előtt dombot hordott össze és attól féltek, hogy a törökök várat építenek reá, eldugták forrását. Nem is jött többet viz itt a földből, még akkor sem, mikor újra kidugták és ezután a viz hiánya nagy baj volt a városra nézve. Kőrös Kecskeméttől 2 mfdre fekszik, kisebb amannál, de jó bora terem, melyet Pestre és Szolnokra szállítanak. Innen két mfdre a pesti országúiban van Czegléd. A sicambriai csata után — Bél szerint — Erdély székelyeinek első lakhelye volt és Czegléd neve is erre emlékeztet. Turóczi Csikla-Mezőnek nevezi Czeglédet. E mezővárosok után 27