Református Kollégium, Marosvásárhely, 1902

faluval foglalkozik. Ezek között Marsígli Harasztiba helyezi Trans- Aquincumot, de Bél szerint az Pest mellett feküdt.

A Duna jobb oldalán terül el a pilisi járás Visegrádtól Tété- nyig, körülbelül 5 mfd hosszúságban és 3 mfd szélességben. Az egészet hegyek borítják, azért nem is nagyon termékeny és sem az égalj sem a talaj nem kedvez a földmivelésnek Termékenyebb földje van a hegyvidéken kívül fekvő Csepelszigetnek és az Eugen promotoriumnak, de ezeket külön fejezetben fogja előadni.

Az első fejezet Buda szabadkirályi városról és Magyarország fővárosáról szól. Minthogy a város története is bele van foglalva, a 162—467-ik lapig terjed a leírás. Külön tárgyalja Ó- és Uj-Budát, mely utóbbi történetét, mint Pestnél is láttuk, három korszakra osztva, különösen rragy részletességgel irja meg.

Ó-Buda helyén a rómaiak idejében Aquincum állott, melyet a barbárok pusztítottak el. Nem lehet tudni, hogy kapta e hely a Buda elnevezést. Nem fogadható el Bonfini azon állítása, mintha Attila scytha népéről a budinokról, az sem, hogy Budáról, a hun király testvéréről nevezték volna el. A legvalószínűbb Vernher György nézete, ki a német Bad szó elferdítésének tartja. Német nevét (Ofen) Oláh Miklós gyani- tása szerint az itt volt téglaégető kemenczékről kapta, Schveiger szerint Óva (Aba) királytól lehet e nevet származtatni. Ezután nagyon érdekesen fejtegeti különböző irök segítségével Ó-Buda szereplését a nép- vándorlás idejében s a magyarok beköltözése után II. Endréig. Ezen időtől kezdve jelentéktelen szerepet játszik a város. Utána Sicambria romjairól beszél, melyek a pilisi hegyek és a Duna között feküsznek. Mint említi, itt maga is járt 1719. májusában és 1726. után gyakrabban is meglátogatta e helyet az ő „lcgszorgalmatosabb munkatársa Matolay János.“ Ó-Buda sokat szenvedett a törököktől és Buda ostromai alkalmával a mieinktől is. Lipót adományából, a Zieh család birtoka.

Buda szabadkirályi várost, vagy a mint nevezi Uj-Budát (B. Nova) a történetírók gyakran összecserélik és egynek veszik Ó-Budával, pedig ez nagy tévedés és bizonyára az oklevelek nem ismerése okozhatta ezt — mondja Bél Mátyás a tulajdonképeni Buda városa történetének bevezető soraiban.

Buda történetének első korszaka az Árpád- és vegyesházból származott királyok korát foglalja magában. Eleinte nagyon jelentéktelen város, István és Kun László idejében „castrum Budense“ vagy „novus mons Pestinensis“ név alatt fordul elő az oklevelekben. Különösebben az Árpádház kihalta után kezd szerepelni. Nagy Lajos már ide helyezi át székhelyét és Zsigmond sokat tesz a városért. Albert alatt a néme6_

83’