Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894. Az iskola múltja
129 Posaházi Jállóstul s.-pataki professortul és leirattatött GIULAFE- JERVART Bonyhai Sámuel által. 1684.(1452%. k. sz. a.) 8r. 209 levél, CXXIX kérdést foglal magában és a végén 7 levelen két könyörgést; egy vagy két levél hiányzik a végén. 1685-ben Bonyhai S. adta Szerencsi Jánosnak; később Losonczi Dániel birtokába került és ennek utóda Losonczi József, baczkamadarasi pap ajándékozta a kollégium könyvtárának 1877-ben, január hó 19-én. Visszasovárgás az ősi fészekbe. Tíz évet töltöttek már az uj hazában fejedelmi kegy és püspöki pártolás mellett sereg és vezérek, azért mégis csak vendégeknek érezték és tartották magokat, a szülőföld édessége ellenállhatlanul vonzotta, s mint a zsidók imádkozás alkalmával Jeruzsálem felé fordultak arczczal, ezeknek is Patak felé irányult arczok, szemök, figyelmük s esengve várták, lesték a visszatérhetés kedvező pillanatát. E várva-várt alkalom be is következett 1682-ben. Tököli Imre 1. Rákóczi Ferencz özvegyének Zrínyi Ilonának kezével Patakot is birtokába vette s a kiűzött iskolának is visszaadta elvett hajlékát és jövedelmét. Ekkor az ifjúság egyrósze Sallai Pál vezetése alatt visszatért Fehérvárról decz. 2-án Patakra s negyed féléven át tanár nélkül Sallai vezetése alatt folytatta tanulását buzgalommal. „ Buzin- kai és Pósaházi Erdélyben maradtak; a sülyedező élethajókkal nem lehetett újabb zivatarok elé indulniok. Buzinkai úgyis csak halni ment volna Patakra. 1683-ban sírba szállt; három óv múlva Pósaházi is azon határokhoz költözött, hol a földi bajok és háborúságok megszüunek.“1) .Hajlott koruk daczára is azért a pataki iskola megszilárdítása és fölvirágoztatására a tőlük kitelhetőt megtenni el nem mulasztották, a mint ezt 1683. márczius 2-án Gyulafehérváron kelt s a magok és az ifjúság képében Szikszai Gergely nevök aláírásával Borsódmegye reformátusaihoz intézett e szép levelök mutatja: „Hogy a kegyelemmel bövölködő szent Isten klmtket minden idvességes javaival megáldván, virágzó jó egészségben számos esztendőkig éltesse, sok keserves változásokkal eltöltött napjai után feltetszett csendességét és békességét megerősítse és állandóvá tegye, sőt posteritására is kiterjeszsze, szivünk szerónt kívánjuk. Tekinf *) Árvái József: A sárospataki ref. főiskola három százados ünnepén 1860. jul 8-án tartott emlékbeszéd, l
