Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
96 akkora az arányszám (250.000); ugyannyira, hogy ha e vidéken nem egy, hanem három teljes középiskola volna, a területi arányszám ott állana, mint a fél olyan süni lakosságú Hargita vidéké, a lakossághoz mért arányszám pedig, mint a nem magyar elemtől lakott közép Maros vidéké. Még kedvezőtlenebb állapotra vall a lakosság és tanulók számának aránya. Magyarországon általában 10000 lakosra 33 tanuló jut, mig e vidéken csak 23. Maguk az egyes osztályok népeseknek mondhatók, az alsóbb osztályok a kelleténél zsúfoltabbak is, egy- egy osztályra középszámmal 32 tanuló esik, mig a szomszédterületeken 24 — 26: a miből nyilván látható, hogyha középiskoláinknak a közelmúltban megapadott létszáma a tanulókat illetőleg csak az átlagra emelkedve, 10000 lakos után 33 tanulót számítva, egy osztályra 46 tanuló jutna, a mi gymnasiumunk jelen berendezése és ereje mellett a tanitást teljesen illusoriussá vagy legalább is az eredményt nagyon kétségessé tenné. Hogy a gymásium népességének ez az emelkedése be fog következni, mutatják az utóbbi 90-es évek adatai: igy 1890 - 91. tanévben a tanulók száma 220 volt, 1891-92-ben 224,1892—93-ban 241, 1893—94-ben 257,1894- 95-ben 291. A jövő IS95—96-iki tanévben a népesség bizonynyal még nagyobb arányban fog növekedni, a mi párhuzamos osztályok felallttását teszi szükségessé. A fonnebb említett átlagos szám mellett— 10000 lakosra 33 középiskolai tanuló — egyáltalában nem emelhető panasz a középiskolákba való tódulás miatt, mert tekintetbe véve, hogy Marostordamegyében 10000 la- kósból 1343 tényleg iskolába járó tanköteles, s ennek mintegy 2.5 °/0 a csak középiskolai tanuló, az ugyancsak nem mutat a középiskolába való tódulásra. A mi végül a középiskolai érettséget, azaz végzettséget illeti, még mostohábbnak látjuk az állapotot, a mennyiben Magyarországon középszámmal 100,000 lakósra 23 érettségire álló ifjú esik, itt e vidéken azonban csak 7, kevesebb mint bárhol. Középiskoláink népességének csak 3°/0-a tesz itt érettségi vizsgálatot (Magyarországon az átlagos százalék 5—9), valamivel több, mint a két Küküllő vidékén, kevesebb, mint a Nagyszamos vidékén, a hol azonban az erzsébetvárosi és szamosujvári középiskolák teljessé tételével a százalék a normálisra fog emelkedni. Ez abnormitás okát részint abban találjuk, hogy a területünkön fekvő két másik gymnasium nem teljes, annak tanulói más távolabb fekvő vidékekre oszolnak szét középiskolai tanulásukat befejezni; részint abban, hogy egyetlenegy teljes középiskolánk nem képes a rendelkezésére
