Református Kollégium, Marosvásárhely, 1894
97 álló erővel a versenyt más vidékek középiskolái val fenntartani a kor-mostani követelményei mellett. Hiányzó tanerők, a helyiségek, berendezés fogyatékossága, a tanulóknak nyújtott előnyök, segélyek nem kellő mértéke, minden igyekezetünk, tanárainknak minden buzgólkodása, túlfeszített munkálkodása mellett is, évről-évre mint gátló akadályok állanak kollégiumunk előhaladásával szemben. Alig erőink szétforgácsolódnak abban a küzdelemben, hogy iskolánkat a középiskolai törvény legalább minimális követelményei színvonalán fenntarthassuk, gondolatunk sem lehet arra, hogy kollégiumunkat egy oly mintaszerű intézetté emelhessük, a milyennek egy ily nagy, népes, intelligens vidék egyetlen ilynemű intézetének a magyar kultúra érdekében lennie kell. Afarosvásárhely város és vidékének kulturális, társadalmi és közgazdasági viszonyait összevetve földrajzi fekvésével, területével, népességével, még nagyobbnak tűnik fel az aránytalanság a középiskoláztatás tekintetében , a mely aránytalanság már csak a felsorolt száraz statisztikai adatokat véve magában is, igen nagy. Ha egy tekintetet vetünk a térképre, azonnal szembetűnik, hogy a következő középiskolával biró városok : Kolozsvár, Nagyenyed, Balázsfalva, Medgyes, Erzsébetváros, Segesvár, Udvarhely, Gyergyószentmiklós, Besztercze és Szamosujvár egy nagy kört alkotnak. E körnek területe körülbelül 13000 négyszögkiló- méter, tehát Erdély területének egynegyed része, nagyobb, mint Magyarország legnagyobb megyéje. E kör kerületén belől egyetlenegy számottevő nagyobb város vagy község nincs Marosvásár- helyen s a tőle 29 kilóméternyire fekvő Szászrégenen kívül. Marosvásárhely e körnek bár nem egészen középpontján van, mintegy 15 kilométerrel lejebb esik délre, de tekintve, hogy délfelől a sűrűn lakott, csaknem tiszta magyar népességű Nyárád és Kisküküllő völgye egészen városunkra támaszkodik, szemben a kevésbé népes mezőséggel: ez az excentricitas csak előnyösnek mutatkozik. Marosvásárhely városnak, midőn a régi időben a közlekedés vonalai mind a Maros völgye felé irányultak, midőn különösen Erdély gabonatára a Mezőség, melynek nagyobb völgyei e vidékre torkolnak, egész keleti részével e város felé gravitált, midőn keleti Erdély nagy fakereskedésének itt volt súlypontja, minden tekintetben természetszerűleg kellett középponttá fejlődnie. A múltban e város volt az erdélyi judikatura főszékhelye, egy nagy vidék értelmiségének, nagybirtokos osytályának lakása volt itt, ipara fejlett volt, társasélete eleven, élénk; a nemzeti ébredés korszakában lelkes felkarolója volt a nagy eszméknek, s azok megvalósításában a 7
