Református Kollégium, Marosvásárhely, 1887

58

„quid valeant humeri, quid ferre recusent. “ A XVII. számú, „Ember, minden tettedet az ész vezérelje“ jeligével Arany János „Tettemre hívás“ czimü költeményét elemezi. Ez a tárgy már helyesebben van választva, de a kidolgozás a várakozásnak nem felel meg. Kívánatos lett volna a költeményt több oldalról és kimerítőbben elemezni, annyival inkább, mert már irodalmi- lag ismeretes e költemény ilyszerü tárgyalása Möller Edétől, a mi kiindulási pontul használva alkuimul szolgálhatott volna újabb néző-pontok felállítására. Szerző ezt nem kisértette meg; mel- lőztetik.

A XIV-ik számú Gr. Zrínyi Miklós kisebb költeményeiről szól, „Sors bona, nihil aliud“ jeligével. E munkában több irodalom történeti tájékozást és megbeszélést szerettünk volna ugyan látni, de igy is jobb mint társai; tárgyát elég helyesen és behatóbban ismerteti, ezért a dij szerzőnek oda ítéltetik. Szerzője: Sárkány Miklós YIII. o.

r) Eredeti lyrai költeményre ki volt tűzve 5 frt. Beérkezett egy pályamű: Alkonyaikor czimü II. számú, „Az estharang11 jeligével. Tartalma homályos; szerző nem tud jellemző kifejezést adni gondolatnak, érzésnek; az eszme menet sem elég tiszta; a versnek rhytmusa nincs, rímei leggyengébb oldalát képezik; mellőztetik.

d) Eredeti elbeszélő költeményre ki volt tűzve 5 frt. Beérkezett öt pályamű : I., VI., IX., X. és XI. szám alatt. Az első szám, „A romok között,“ „Álmodtam szépet“ stb. jeligével. Eszme és alakítás kielégítő, de az előadás a költőiség nagy hiányaival küzd; nyelve nem csak a rhythmus és rim ellen sokat vét, de általában gyengébb mint a minőt ily müvekben várni lehet; mellőztetik.

A VI. számú. „A muszka kém“ czimü, „Kirántott kakastaréj“ jeligével, mulattató, szatirikus monolog akar lenni. Az alap eszme, mely egy szolgabirósági írnok nagyzási szándékát akarja nevetségessé tenni, helyes; de ez még nem elég; hogy hatása legyen és czélt érjen, ahhoz elmésség kell, ez pedig az előadásban hiányzik; mellőztetik.

A X-ik számú, Szőke Tisza czimü, „Nincsen feleségem, de majd lesz* jeligével, sajátságos kísérlet; sem elbeszélő, sem lyrai, sem leiró költeménynek nem mondható; tartalma legközelebb állna a leíráshoz, de alakja és hangulata ezzel össze nem férők; mellőztetik.

Á XI. számú, Déli Mihály czimü, „Lantom, búcsúzzunk“ stb., jeligével. A komoly tárgyhoz, először a vers alakot nem jól választotta. Arany János ily alakban megírhatta „A tudós