Református Kollégium, Marosvásárhely, 1886
11 (latnak, vagy nehezebb feladatnak önerőfeszitéseink által eszközölt megfejtése eredményez, érezni nem fogja „soha, soha, soha sem!“ Alárendeltebb neme e kérdő tevékenységnek a figyelmezés. Figyelmezni annyi, mint kérdezni, hogy mi az? Mi fog történni? Ily kérdésre a tehetségesebb állatok mindannyian képesek. Csak hogy ezek nem a bel-, hanem a külingerek következtében tesznek kérdést akkor, ha valami nekik kellemesnek vagy ártalmasnak tetszik. Ilyenkor fülel, lesekedik, szimatol, kérdést tesz, ha közeledjék a figyelmét fölébresztett dologhoz, vagy elszaladjon attól. Azonban az állatok a kérdést, soha sem önmagukhoz intézik, hanem a külvilághoz s ép ezért a kérdő tevékenység felső fokai zárva vannak előttük, így van a dolog azzal a, diákkal is, ki az ijedten berohanó fiú erre a vészkiáltására „itt az igazgató“ kezd szeszpetelőzni. Ez is a külvilághoz intézi kérdését. Tehát a kérdő tevékenység felső foka ebben sincs kifejlődve. Ellenben, aki belső indító okok következtében kezdve fontolgatását, arra az elhatározásra jut, hogy mégis illendőbb, szebb, hasznosabb megtartani a törvényt, akár jut az az igazgató tudomására, akár nem, az ilyenben a kérdő tevékenység fensőbb fokai már megvannak nyílva. Az ilyennek lehet számítása az 50 frt erénydijra; az ilyenből ember válhatik a szó nemesebb értelmében. A kérdő lény természetében fekszik, hogy tévedhet. Aesoposz kutyája tévedett, mikor a szájában tartott húst, annak képéért elbocsátotta. Brutus tévedett, mikor azt hitte, hogy Caesar meggyilkolásával a principatus is megbukik. A Konstánczi zsinat tévedett — igaz, hogy az akkori pápa nem volt csalatkozhatatlan — midőn a Huss János alá gyújtott mágján, magát a vallás újítási szellemet is elhamvadni vélte. Az anarchisták tévednek, midőn azt hiszik, hogy erőszakkal, méreggel, tőrrel és dynamittal a fennálló állapotokat megölni, felrobbantani lehet. Megvallom, hogy én is tévedtem s a mi gyengeségemet még inkább kitünteti, hétszer tévedtem, midőn éjt c helyről, már hétszer adtam kifejezést azon szép reményemnek, hogy a kolégyom falai illetlen szavak felpirkálásától megkímélve maradnak. A hol kérdés van, tévedés is lehet. A mágnes soha sem téved az északi és déli sark között. A növényt még nem sikerült oly helyzetbe hozni, hogy gyökereit ne le, törzsét ne fölfelé eressze. Ezeknél minden határozott, szilárd. A hol kérdés nincs, tévedés sem lehet.
