Református Kollégium, Marosvásárhely, 1885
49 mire az összeg kikerekedik a kitűzött mennyiségre, még messze vau; a szükség pedig már nem ablakunkat koczogtatja, miut a beleütődött cserebogár, de küszöbön áll; csapásra emelve ökleit. Ez állításomat igy okolom meg. A magy. tud. akadémia múlt évi máj. 31-én tartott közgyűlésén Fodor József rendes tag, nevezetes értekezést olvasott fel a „Hosszú élet föltételeiről.® 15 évi szorgalmas jegyzései nyomán, azt a megdöbbentő tényt mutatja ki: „hogy ugyanazon állású egyének, Angliában 11, — a törteket elhagyom —Németországban 9, Ausztriában 5 évvel élnek tovább, mint Magyarországon. Ugyanis a társadalom javából elhunyt férfiak közepes kora nálunk 59; Ausztriában 65 ; Németországban 68 ; Angliában 70 óv. E számok akkor lesznek nagyjelentőségűnk, mondja Fodor, „ha meggondoljuk, hogy egy ember életéből 25 óv az erő, az anyag gyűjtés kora, s csak azontúl kezdődik a hasznos munka ideje. Eszerint a magyar társadalom kiváló férfiai csupán 34 munkás évet élnek, mig Angliában 45-öt, Németországban 43-at, Ausztriában 40 et. Tehát a munkás élet nálunk egy harmaddal rövidebb, mint Angliában, s egynegyeddel, mint Németországon.“ További fejtegetéseiben arra az eredményre jut, hogy a magyar tudósok és tanárok kora 51, az angoloké 67, a németeké 68, a francziáké 71, az osztrákoké 63. Az irók és művészek átlagos kora nálunk 54 év, az osztrákoké több 7-tel, a németeké 9-el, a francziáké 11-el, az angoloké 15 évvel. Ezután jönek az orvosok, ügyvédek, bírák, közhivatalnokok, államférfiak, egyházi emberek, katonák stb. Ez utolsók jóformán hasonló kort élnek a más országbeliekkel. A mint rövidre fogott kivonatomból is kitetszik, legszomorubbak a korbeli viszonyok a tudósoknál, tanároknál technikusoknál, irók és művészeknél, orvosok, birák és ügyvédeknél. Javul a viszony a politikai férfiaknál, főranguaknál, egyházi embereknél. Ez utóbbiak megközelítik a külföld megfelelő osztályainak középkorát. Itt is bebizonyul, „hogy — mint Pál apostol mondta —- a ki püspökséget kíván, jó dolgot kíván®, valamint az is, hogy „quem dii oderunt, paedagogum fecerunt*. Megjegyzendő, hogy ezeket nem Fodor mondja. Értekező a rövid élet okait a lakásviszonyokban, czélszerütlen életmódban s elégtelen kényelmi viszonyokban s az átöröklésben találja általában. A szellemi munkások rövid életét, különösen, az átöröklésen kívül, a mostoha ifjúsági, sanyarú tanulói éveknek tulajdonítja, „Mindnyájan tudjuk, mondja Fodor, minő életviszonyok között nőnek fel nálunk a szellemi munkások, tudósok, tanárok, irók, orvosok, ügyvédek, birák legynagyobb részben. Csak kevés apa 4