Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

419 az öreg Issekutz a városvégén a kapu mellett levő vendégfo­gadójából egy kupa jó bort kihozván, mindnyájunkat, kik fiával Mártonnal mcnónk, megtraktált s jó utazás és szerencse kivá- nata mellett űtnak bocsátott. Milyen érzések között töne utol­jára el szemeim elől a vidrádszegi fogadón túl levő kis domb tetején alól Marosvásárhely.!!“ Itt idézi eredetiben Gray angol költő „Az Etoni kollégium“ czimü költeményéből e pár sort: „ Ah szerencsés halmok! ah kedves árnyak! ah, már Inában kedvelt mezők! melyeken valaha, a gond nélkül tiszta ártatlan kor mulatott. Érzem azon szellőt, mely arról édesen fu, mintha boldogítana egy rövid pillanatig s könnyű szárnyaival enyhitné nehéz, bús lelkemet, második tavaszt lehelve.“ Üti jegyzeteiből *) mutatványul keveset ide iktatunk, valamint Márburgból Bőd Péternek küldött két leveléből azon részeket, melyekben a német egyetemeket, tudósokat sat. jollemzőleg le­írja. „Fugi Vásárhelyit Novák Antal örmény-kereskedő, a maga természetén erőt vévén mindnyájunkat — principálisunk (érti Issekutz Mártont) relatioján pompásan megtractált ingyen, na­gyon kimutatván, s ki is akarván mutatni a magyaroktól látott hospitálitást. Váradon Bolyai professor commissióját eligazítottam. Kisújszálláson, Karczagon és itt Magyarország ezen részé­ben igen szép, földből készült kemény-falu házak vannak; jó volna ezen építés módját Erdélybe a Mezőségre bevinni, s Kis­újszálláson legjobban kilehetne ezen mesterséget tanulni. Szolnoknál a roppant térségek a legnagyobb horizont mu­tatták mindazok között, melyeket valaha láttam. Itt láttam leg- elsőbben akkora circulust, a mekkorát szemem felfoghatott, mely­nek centrumában én állék s a peripheriát imitt-amott a csalóka délibábok kerítették folyó viz vagy tó formában. Czegléden voltam a pápista templomban — a reformátusok már kijöttek volt; itt láttam együtt legtöbb magyarországi föld- mivelőt, nagy, földigérő, zsíros, kereken prémes julibőr bundá­ban, letérdepelve, mint meganyi juhok; a temjén tusakodott a juhbőr szaggal; nagy karimáju kerek kalapok, leeresztett vagy ezofba kötött zsíros haj ok a férfiaknak, kik többnyire jó kinézésű, kemény complexioju embereknek tetszettek; az elcsigázódás épen nem látszott rajtok. Az asszonyok szűk, bőr mellre valóban, szoknyában, hegyesen felpupozott fejkötőben, karmantyus kézzel voltak a templomban. Ez a vasárnapi öltözetek. ) Utijegyzetei Vásárhelytől Marburgig 6 iv 4r. Kasseli kirándulása egy nagy iv 4r. Rajnai útja szept. 17-től október 6-ig. (Zeyk, Bánffi és Bárdival) 2 és fóljv 8r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom