Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882

363

személyem iránt régolta érdemem felett tanúsított kegyesség eleven emlékezete által élesztett bátorsággal kérem a méltéságos báró urat méltoztatnék:

1- ör munkámat a tisztelt minister ur és azok figyelmébe ajánlani, kikre leend bízatva az erdélyiek jogi viszonyai szabályozása.

2- or közölni velem az ottani nézetekhez képesti véleményét aziránt, hogy mennyiben volna tanácsos megkísérteni kérdés alatti munkámnak kinyomatását, akár azért, hogy múltúnk jövendőben felmerülhető jogi kérdései megfejtését könnyítő kéziköny gyanánt használtathassák; akár azért, hogy a volt külön hazánk jogi viszonyait tolmácsolandó történészeinek adatul szolgálhasson valaha.*)

A közbejött események rohama azonban nemcsak a kitűzött őzéit hiusitá meg, hanem a kézirat nyomait is betemető annyira, — mint előszavában Írja — hogy napfényre hozatala az 1851. év végével Pesten és Béesben megkísértett s buzgó honfiak által támogatott kutatásai után sem sikerült.

Jöttek rohamosan a borúsnál borúsaid) napok. A megtámadott haza veszélyben volt, védelmet hű fiaitól kért és várt. Es Dósa, bár a szabadelvű párt azon árnyalatához tartozott, kik megdöbbenve, aggódva szemlélték a viharos események gyors fejlését, de nem azok közé, kik a veszély perczében gyáván félre szoktak vonulni — teljesítette hazafi kötelességét.

1849. febr. 12-én Csányi László, akkor kormánybiztos Erdélyben, később közlekedés s közmunkák ministere, Dósát Marosszék kormánybiztosává nevezte ki; de ő nem fogadta el e kinevezést, mert mint irá: „a közigazgatási kör gyakorlati feladatainak megoldására, mint a ki eddig elméleti tárgyakkal foglalkozott, alkalmasnak nem érezte magát s e mellett ideglázas kolera betegségből is csak akkor üdült fel, főként pedig, mert több év óta ellentétben áll a hivatalok nagyobb részét biró azon párttal, mely magának népszerűséget a tömegek rendbentartására elannyira nélkülözhetlen kegyeletek megdöntése utján eszközölt.“ Csányi ismételt sürgetéseire csakugyan a függetlenség kimondása után, ápril 19-én elvállalta a kormánybiztosságot a Királyföld részére s Brassóba küldetett. A törvényes rend helyreállítására, az ártatlanok védelmére, az igazság kiszolgáltatásának törvényes folyamába indítására s a polgárok kebléből száműzött nyugalom visszaállítására hivatván fel, megbízatásának mily törhetlen becsületességgel, igazsággal felelt meg: eléggé bizonyítja a brassói választott polgárság Dósa „mérsékletét, szelídségét és igazságosJ) Történelmi lapok II. évfolyam 1875. 44. sz.