Református Kollégium, Marosvásárhely, 1882
364 ságát kiemelő fölterjesztése,“ mely által a reá kimondott ítélet súlyát enyhíteni igyekezett. Állomását — a mig csak lehetséges volt — megtartotta az utolsó perczig: mikor a muszkák már Brassó egyik külvárosában voltak, ő akkor vonult ki a másikon s távozásakor is rendtartásra intette a polgárságot. Végre, mikor árulás és idegen beavatkozó fegyveres erő véget vetett a szabadságharcznak: a leverteknek nem volt többé szabadulásuk — a boszuszomjas hatalom Brennus módjára járt el: „jaj a legyőzőiteknek,“*) Dósát Vásárhelyre internálta, javait zár alá tétette. 1850. szeptemberben a kollégiumi elöljáróság Dósa Elekre ruházza a paedagogarehai hivatalt addig, mig a jogtudományok folyama is megnyiland, hogy hivatali alkalmazás nélkül ne maradjon. Kéz alatt többször felszólították hivatal vállalásra s 1851- ben a székelyföld polgári kormánybiztosságával kínálták meg, de nem fogadta el, „mert, mint mondá, a vásárhelyi kollégiumot őseitől reá szállt hitbizománynak tekintette, a mennyiben apja, nagyapja és szüle apja ezen iskola mellett tauárkodtak,2) mert hivatalt vállalni elveivel ellenkezik.“ Tagadó válaszának legközelebbi következménye gyanánt 1851. okt. 15. napjára a pesti hadi törvényszék elé idéztetett s a szokott kihallgatás után deczemherben hazabocsáttatott oly fen- hagyással, hogy az ítélet meghallgatására ismét fel fog hivatni. 1852. május 5-én 4 évi várfogságra ítéltetett, május 9-én reggel Vásárhelyit elfogatott, Szebenbe s onnan Jósefstadtba vitetett. A kollégiumi elöljáróság megdöbbenve e váratlan szomorú eseten, azonnal gyűlést tart és felír a főkonsistoriumhoz Dósa Elek szabadon bocsátása eszközlése végett, s tantárgyát a német és latinnyelv s irodalom tanítását a 7. és 8. osztályokban Szász Károlyra bízza. Jellemzi a kormány következetességét azon eljárása, hogy a kit egy év előtt tekintélyes hivatallal kínált meg kéz alatt, azt most 4 évi várfogságra ítélteti el. A vádpontok akkor nem tartattak oly terhelőknek, hogy hivatalvállalás esetében azokra szemet hunyni ne lehessen: egy év múlva felségárulási bűnné minősültek, a mint ezt a hadi törvényszéki ítélet mutatja: 1. 2..................10. Dósa Elek marosvásárhelyi—erdélyi sz. 48 éves, reform., nős, két gyermek atyja, jogtudor és tanár, a a marosvásárhelyi jogtanintézetben, ki a zavarok kezdetével 1848. évben a nemzetőrség fölállítása végett választott bizott*) Vae victis esse. Livius Hist. v. k. 48. f. 2) Lásd Baczoui Incze Istváu életrajzában. 199. 1,
